A NASA nyilvánossá tette Global Daily Downscaled Projections nevű adatbázisát, valamint olyan klímaváltozási modelleket, melynek segítségével 2100-ig lehet előrejelezni a csapadékeloszlást és a hőmérsékleti változásokat a Föld különböző pontjain.
Nem öncélú játék
A nagy mennyiségű adat, valamint azok a klímamodellek, melyeket ezekhez kidolgoztak, nem csupán öncélú játékra jók. Az adatok, melyek vizsgálhatók akár napi időskálán is a Föld egy-egy konkrét pontján, nagy segítség lehet a tudósoknak abban, hogy például a mezőgazdaságban vizsgálják a klimatikus kockázatokat. Például azt, hogy mi a valószínűsége aszályok, váratlan hőhullámok vagy éppen árvizek bekövetkeztének. Emellett azok méretére és a várható veszteségek mértékére is sokkal pontosabb becsléseket lehet majd adni.
Maga az adatbázis része a NEX (NASA Earth Exchange) projektnek, amely big data elemzési és együttműködési platformot biztosít az űrügynökség Advanced Supercomputing központján belül. Maga az adatbázis nemcsak a NASA által gyűjtött adatokat tartalmazza, hanem ebbe integrálják a világ különböző pontjairól származó méréseket is. Az adatok felbontása részletes, nagyjából 25×25 km-es négyzetenként vizsgálható a Föld teljes felülete.
A modellezéshez, valamint az adatok elemzéséhez az űrügynökség a legmodernebb szuperszámítógépek egyikét használja. Emellett azonban az Amazon Web Services támogatásával elindították az ún. OpenNEX projektet is, amely lényegében nyilvános felhőben valósítja meg az adatelemzést. A projekthez csatlakozók az AWS-en hozhatnak létre ún. virtuális laborokat, melyekben egyes területekre vonatkozó adatokat dolgozhatják fel.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?