A robotok valószínűleg tényleg elveszik a munkát, de az olyan szektorokban, mint amilyen például az energetika és az építőipar egyáltalán nem tűnik rossz ötletnek gépekre bízni a fárasztó, vagy éppen kifejezetten (élet)veszélyes feladatokat. Világszerte számos vállalat és kutatóintézet fejleszt a mozifilmekből ismerős Transformerekre hajazó humanoid robotokat, amelyekkel elvégezhetővé válnak ezek a fontos, ám emberek számára messze nem ideális teendők.
Az egyik legígéretesebb próbálkozás a Jinki Ittai nevű japán robotikai startuphoz fűződik, amely nemrégiben mutatta be óriási humanoid robotját. A gépet építőipari feladatok elvégzésére tervezték, ennek keretében a robot képes az épületelemek összeszerelésére, de olyan karbantartási munkáknál is bevethető, mint a villanyvezetékek rögzítése vagy akár az útjelző táblák cseréje.
Ahogy a fenti bemutatóban is látszik, a gépet egy emberi kezelő irányítja, aki a speciális fülkében elhelyezkedve egy headseten keresztül látja a robot előtt lévő környezetet. A vezérlőrendszernek köszönhetően finom mozgásokra és megfelelő erőhatás kifejtésére ösztönözheti a gépet.
A startup alapítója a formaválasztást azzal indokolta, hogy a humanoid kialakítás alapvetően bizalmat ébreszt az emberekben. Nem mellesleg pedig a kétkezes robotok természetes módon irányíthatók, hiszen teljesen hasonló módon kell velük dolgozni, mint amikor egy munkás a saját végtagjait használja a feladat elvégzéséhez.
Mindenesetre az éles bevetésre még kicsit várni kell, hiszen a Jinki Ittai tervei szerint a robot 2024-ben kerülhet forgalomba.
Máshol is terítéken van
A téma nem kizárólag Japánban érdekli a cégeket és kutatási központokat. Tavaly augusztusban például a Michigani Egyetem jelentette be, hogy 2 millió dolláros támogatást kapott az USA szövetségi szervezetétől, a National Science Foundationtől egy projektre, amelynek keretében robotokat igyekeznek "megtanítani" az építkezéseken egyelőre emberek által végzett feladatokra.
A hároméves programban az embereket interaktív robotasszisztensekkel állítják párba, és az ebből az együttműködésből nyert adatokat gépi tanulási modellek finomítására használják. Remények szerint a dinamikus és kiszámíthatatlan környezetben végzett robotmunka sokat enyhíthetne a szektorban meglévő munkaerőhiányon is.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?