A Mastercard megbízásából az IPSOS Kutatóintézete tavasszal, összesen 13 közép-, kelet- és déleurópai országban készített felmérést, amit most tett közzé Mastercard Digitalization 2019 címen. A kutatás Magyarország mellett Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában mérte fel reprezentatív módon a 20-50 éves korcsoport szokásait

A közlemény alapján a fogyasztók 67 százaléka havonta átlagosan 5 alkalommal vásárol online csatornákon, és a digitális fizetési megoldások is egyre keresettebbek: 2016-os statisztikákhoz képest az online P2P fizetés népszerűsége 23 százalékkal nőtt, és ugyanennyivel több fogyasztó fizeti számláit online megoldásokkal. Összességében elmondható, hogy a most vizsgált régiókban a válaszadók majdnem a fele, 48 százaléka használ fizetési alkalmazásokat.

A magyar fogyasztók körében hasonló arányokat mértek: a hazai felhaszálók 68 százaléka vásárol online, havonta 3-4 alkalommal. Nem meglepő, hogy a 20-29 évesekennél gyakrabban, havi ötször vesz valamit az interneten. A megkérdezettek 31 százaléka használ valamilyen  P2P szolgáltatást, számlákat pedig 39 százalék fizeti online eszközökkel. A fizetési alkalmazásokat a magyarok 46 százaléka használja.

Tízből négyen szívesen fizetnének az ujjlenyomatukkal

A Mastercard idevágó közleménye kitér rá, hogy az új uniós szabályozás szeptemberi hatályba lépése után az online tranzakciók hitelesítéséhez kétfaktoros azonosítást kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a vásárlónak három lehetséges módból legalább kettővel kell igazolnia magát. Az azonosítás alapulhat biometrikus jellemzőkön (ujjlenyomat, arcfelismerés), a vásárló által birtokolt eszközökön (mobiltelefon, kártya, token), illetve egy általa ismert jelszón (PIN- kód).

A felmérése szerint a szabályozásnak megfelelő kétfaktoros hitelesítést a kártyabirtokosok is jellemzően pozitívan fogadják. 54 így is ugyanolyan gyakran vásárolna online csatornákon keresztül, mint korábban (a magyarok között ugyanez az arány 68 százalék), további 34 százalék viszont gyakrabban használná a bankkártyáját abban az esetben, ha egy plusz azonosítási lépcső erősítené a fizetések biztonságát.

A válaszadók 49 százaléka valamilyen biometrikus megoldást választana: 39 százalék az ujjlenyomatával azonosítaná magát, írisz-szkennert és archáló leolvasást 15-15 százalék használna, míg a hangjával a megkérdezettek 9 százaléka hitelesítené a fizetést. A biometria mellett az SMS-ben vagy mobilalkalmazásban kapott egyszeri jelszót a megkérdezettek fele tartja jó megoldásnak. Néhány százalékon múlt csak, de a PIN-kód  a harmadik helyre került a válaszadók körében – annak ellenére, hogy jelenleg ez a leggyakrabban használt hitelesítési mód.

A magyarok körében is 49 százalékot értek el a biometrikus megoldások, ezen belül 42 százalék használna szívesen ujjlenyomatokat. A felmérésből az is kiderült, hogy ugyanilyen arányban tartjuk a legfontosabb szempontnak a bankszámla biztonságát, a második legfontosabb tényezőnek pedig a személyes adatok védelmét tekintjük. Ezzel együtt a számla biztonságát csak 49 százalék tartja prioritásnak, ami első olvasatra nem tűnik túlságosan magas rátának.

Az új uniós szabályozás zökkenőmentes bevezetéséhez nem csak a kártyabirtokosok, de a Mastercard szerint a kereskedők is sokat tehetnek majd. Ehhez viszont szükség van olyan megoldásokra, melyek a GDPR-nak megfelelve is biztosítják számukra a fejlődést.