Az NMHH kutatása szerint a hazai médiapiacon a generatív MI-megoldások használata még csak kísérleti stádiumban van: a ChatGPT-t már mindenki kipróbálta, de egyelőre jellemzően inkább nehézségeket tapasztaltak vele, mintsem hatékonyságnövekedést.

Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában.

Az MI-technológia hazai médiapiacra gyakorolt hatását szakértőkkel készített interjúkkal, míg általános hazai ismertségét, használatát és elfogadottságát online, reprezentatív kérdőíves felméréssel vizsgálta az NMHH és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) közös kutatása.

Egyelőre csak kísérletezgetnek

A válaszok alapján a magyarországi média- és hírközlési piacon a generatív MI-megoldások használata még csak kísérleti stádiumban van: a ChatGPT-t ugyan már mindenki kipróbálta, de egyelőre jellemzően inkább nehézségeket tapasztaltak vele, mintsem hatékonyságnövekedést. A tanulmány készítői szerint a szükséges kompetenciák hiánya mellett ennek az is lehet az oka, hogy magyar nyelven az MI-megoldások kevésbé fejlettek. Ennek ellenére a beszélgetések alapján az derült ki, hogy a tartalomkészítő oldal "hisz" a technológiában.

A hazai munkaerőpiacon egyelőre nem tapasztalhatók a generatív MI-technológiák alkalmazásának hatásai. Az új megoldások már készen állnak arra, hogy aktívan támogassák a magyar médiapiac működését, a fenti problémák és az újságírók fenntartásai miatt mégsem valószínű, hogy ez fél éven belül megvalósulna. Az NMHH ugyanakkor arra számít, hogy 1-2 éven belül a technológia már befoghatóvá válhat akár hírügyeletek biztosítására, forrásellenőrzésre vagy álhírszűrésre is – sőt megjelenhetnek olyan tartalmak is, melyek teljesen automatizáltan jönnek létre, és már csak ellenőrzésre szorulnak. A sporthírek vagy az időjárás-jelentések már most is teljesen automatizálhatók lennének, itt elképzelhető, hogy a tartalomgyártók 2-3 éven belül az ellenőrzést is elengedik. Ezek minőségén valószínűleg nem lehet majd érezni, hogy MI-szoftver működött közre az előállításukban, de ezt kötelező lesz jelezni.

A szakértők konszenzusos álláspontja, hogy a jövőben hazánkban is versenyhátrányba kerülnek majd azok a munkavállalók, akik nem tudják alkalmazni az MI-megoldásokat, és azon médiavállalatok is, melyek nem integrálják ezen új technológiákat a munkafolyamataikba.

MInden jót hoz

A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar internetezők harmada használta már aktívan a mesterséges intelligenciát, vagyis adott már közvetlenül utasításokat MI-szoftvernek. Körülbelül 15 százalékuk alkalmanként, mintegy 3 százalék pedig rendszeresen használ ilyen technológiát. Jellemzően inkább pozitívan gondolkoztak az MI-ről, és elsősorban munkaerőpiaci előnyöket látnak az alkalmazásában: 40 százalékuk az adminisztratív terhek csökkenését várja, harmad-harmad arányban pedig a munkához szükséges idő mérséklődését, illetve a munkaminőség javulását valószínűsítik. A válaszadók fele tartja elképzelhetőnek, hogy emiatt a heti munkaidő tíz év múlva négy napra csökken – a negyedük szerint ez már öt éven belül megvalósulhat.

A hazai válaszadók ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a mesterséges intelligencia fejődése, elterjedése maittmiatt bizonyos munkahelyek megszűnhetnek. A legtöbben az informatikusok esetében számítanak változásra, de sokak szerint átalakul az újságírói, az oktatói, a pedagógusi, a könyvelői és az asszisztensi munkakör is. A válaszadók több mint fele a saját munkája kapcsán is számít bizonyos változásokra a következő öt évben.

A megkérdezettek mintegy fele az ügyfélszolgálat, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás területén is hasznosnak tartja az MI alkalmazását, azonban a média és a művészetek esetében kevésbé értékelik ezen megoldásokat.

Cloud & big data

Űrből vezérelt reklámkampányokkal operálnak Japánban

Bejött a káposztaföldek tesztjellegű műholdas monitorozása, így várhatóan kiterjesztik a japán űrügynökség és a Dentsu marketingcég partnerségét.
 
Hirdetés

A VR szemüveg nem csak a szórakoztatóipart forradalmasítja

A virtuális valóság világa folyamatosan fejlődik. Az új technológiák és a fejlesztések segítségével a felhasználók eddig soha nem tapasztalt módon merülhetnek el a digitális élményekben. Ebben a cikkben bemutatjuk a VR szemüvegek típusait, és azt is végigvesszük, hogy milyen áttöréseket hozott a virtuális valóság az élet különböző területein.

Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.