Idén lesz negyed évszázados a Linux, és a SUSE sem sokkal fiatalabb. Óriási fejlődést éltünk meg ez idő alatt, és az elkövetkező 25 év során legalább ilyen mértékű előrelépést várunk több új nyílt forráskódú projekt terén.

Rengeteg helyen emlegetik, és Linus Torvalds maga is számtalanszor bevallotta: nem tudta, pontosan mibe is vágta bele a fejszéjét 25 évvel ezelőtt. Arra pedig végképp nem számított, hogy mekkora hatást fog gyakorolni az informatikára egy saját operációs rendszer fejlesztésével. A webszerverek jelentős része fut valamilyen Linux rendszeren, és a nyílt forráskódú operációs rendszeren alapuló Android meghódította az okostelefonok és tabletek piacát: az ilyen mobileszközöknek már több mint 80 százaléka működik az Android valamelyik verziójával.

Valószínűleg a SUSE-t megalapító négy szakember is csak álmodni mert arról, amit mára elértünk. A vállalatot 1992-ben hozták létre, és két évvel később adták ki a S.u.S.E. Linux 1.0 verziót, természetesen floppykon és CD-ken.

Ami a személyes tapasztalataimat illeti, én 2005-ben kezdtem el foglalkozni a SUSE-vel, miután lezárult felvásárlás, és a cégünkhöz került a brand. Akkor jelent meg a SUSE LINUX Professional 9.3, ez volt az első kiadás, amit mi állítottunk össze itt Magyarországon. A dobozos szoftvert húszezer forintért lehetett megvásárolni, és ezért az összegért egy DVD és egy vaskos kézikönyv is járt mellé. (Ez utóbbi ma már antikváriumokban kapható.) Akkoriban a csomagot főként technológiai beállítottságú emberek vásárolták.

De hol van már a tavalyi SUSE?! A portfólió szélesedett, az infrastruktúra számos elemére kiterjed, és ennek már csak egy – igaz, központi – eleme a SUSE Linux Enterprise Server. A fő célkitűzésünk az volt a SUSE-val, hogy a nyílt forráskód előnyeit párosítsuk a vállalatok számára nélkülözhetetlen megbízhatósággal és biztonsággal. Az eredményeink – és egyáltalán az open source szcéna kibontakozása –, valamint ügyfeleink visszajelzései azt mutatják, az elképzelés és a megvalósítás is megfelelt az elvárásoknak.

Az összefogás ereje

A legfontosabb, amit az elmúlt évtizedek alatt SUSE-s kollégáimmal megtapasztaltunk, az az, hogy mekkora potenciál van az együttműködésben, a közös munkában és közös fejlesztésekben. Ezt a SUSE oldaláról is látjuk, hiszen az anyavállalat szoros együttműködik a legfontosabb hardver- és szoftvergyártókkal, melynek eredményeként több nagy gyártó is felismerte az open source-ban rejlő lehetőséget. Az már csak hab a tortán – a mi szempontunkból természetesen –, hogy közülük többen a SUSE-t ajánlják elsődlegesen a Linux platformok közül.

Hargitai Zsolt
üzletfejlesztési igazgató, NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet

A Linux magával hozta azt is, hogy aktív tagjai lehetünk a Linux Alapítvány projektjeinek. Ez a közösségi munka, amelynek során kapunk a közösség eredményeiből, és mi is hozzáteszünk a közös tudáshoz, új élmény sokunknak.

Ez más üzleti szemléletet is igényel. Hiszen minden, amit fejlesztünk, sok esetben közkinccsé válik, mint például a valós idejű patchelést biztosító kGraft, amely tavaly vált a főverzió részévé. De említhetjük példaként az OpenStack és a Ceph projektet is, amelyekbe szintén komoly erőforrásokat tett a SUSE. Ezek mind az open source eredeti célkitűzésének jegyében, ugyanakkor széles körű iparági összefogással megvalósuló fejlesztések, melyek várhatóan nagymértékben formálják a jövőt.

Inspiráció és innováció

Mindezeknek a Linux projekt fektette le az alapjait, és azt gondolom, méltóak is a Linux hagyományaihoz. Számomra nem kérdés: a nyílt forráskódú fejlesztések a közelebbi és távolabbi jövőben is rendkívül fontos szerepet játszanak majd. Ha csak az OpenStack vagy a Ceph projektet nézem, már ezekben is olyan változások lehetősége rejlik az adatközpontok terén, mint amekkora fordulatot a Linux hozott a szervereknél. És ennek jó részese lenni.