A mesterséges intelligenciától várt munkaerő-piaci forradalom egyelőre nem alakul a befektetők elvárásai szerint, és a dolog kifutására nézve az sem ígér sok jót, hogy az iparág árazási gyakorlata egyre inkább elszakad a valóságtól – olvasható a Futurism néhény nappal ezelőtt közölt riportjában. A lap erre friss példának hozza fel a Palo Alto Networks vezérigazgatójának júliusi interjúját a CNBC oldalán, amelyben Nikesh Arora már arról beszél, hogy a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) használatának költségeit jövőre 20 százalékkal, két év múlva pedig már 90 százalékkal kellene csökkenteni ahhoz, hogy a technológia az elképzelt módon hasznos legyen a vállalkozásoknak.

Ahogy a Futurism írja, egy átlagos cégvezető számára az MI-eszközök nyilvánvaló értékét az emberi munka automatizálása, ezen keresztül pedig a bérköltségek csökkentése és alacsonyan tartása jelenti. Ehelyett már látszik, hogy a mesterséges intelligencia inkább arra alkalmas, hogy a meglévő munkavállalókból többet "préseljen ki", ami borítja a szóban forgó elképzelést, különös tekintettel a technológia egyre növekvő költségeire. Az MI és egész pontosan a nagy nyelvi modellek látszólag nem tudják (és egyesek szerint soha nem is fogják) hatékonyan megvalósítani azt az automatizálást, amelynek ígéretére az üzleti elvárások és a befektetések is alapulnak.

Nekik sem igazuk van, hanem igazuk lesz?

Ed Zitron technológiai író már tavaly ilyenkor "származtatott MI-válságról" értekezett azzal kapcsolatban, hogy az MI-fejlesztő vállalatok sokkal több pénzhez jutnak, mint amennyit a jelek szerint valaha is vissza tudnának keresni, de a befektetők abból indulnak ki, hogy a cégek értéke ennek ellenére is folyamatosan emelkedni fog. A CNBC-nek július elején arról beszélt, hogy a mesterségesintelligencia-iparág per pillanat egy 10-30 milliárd dolláros piacon működik, de már most úgy tesz, mintha billió dolláros forgalma lenne. A cégek árazása innentől olyan keresletet és értékteremtést feltételez, ami egyszerűen nem létezik, és kérdés, hogy megjelenik-e valaha is.

Van, aki szerint igen, de a fentiek alapján az MI-lufival kapcsolatos aggodalmak mindenképpen érdemesek a vitára. Ehhez képest a japán SoftBank vezérigazgatója, Szon Maszajosi éves vállalati konferenciáján abszurdnak nevezte ezeket a felvetéseket, és a Reuters beszámolója alapján ehhez azt is hozzátette, hogy aki ilyesmiről értekezik, annak fogalma sincs a mesterséges intelligenciáról. A hírügynökség szerint nem sokkal korábban sértőnek és "szentségtörésnek" titulálta az MI-buborékról szóló nyilatkozatokat, miközben már a nagyobb hitelminősítők is sorban lerontották a SoftBank kilátásain, tekintettel az OpenAI-ba forgatott közel 65 milliárd dollárjára.

A Futurism erről legutóbb az S&P Global elemzőit idézte, akik már idén márciusban a SoftBank befektetési portfóliójának gyengülő likviditására figyelmeztettek. Szerintük az OpenAI túl nagy részesedést képvisel benne, és minden további befektetés még tovább rontja majd a SoftBank hitelfedezeti mutatóit. Ehhez képest Szon, aki korábban 2035-re jósolta az általános szuperintelligencia (AGI) megjelenését, most 2040-re teszi az MI-iparág "életképes üzleti modelljének" kialakulását. Ennek kapcsán pedig azt állítja, hogy most akármennyi pénzt tolna bele a az iparágba, az "a globális GDP 20 százalékát kitevő" MI-üzlet kifejlődését követően már csak kerekítési hibának fog hatni.