Sehol sem tökéletes a világ. Ha valaki nem egy magas presztízsű egyetemen-főiskolán tanul, kicsi az esélye, hogy az oktatási intézményén keresztül kapcsolatba kerüljön különlegesen vonzó cégekkel. A vállalatok ugyanis még mindig úgy próbálják lehalászni a jó szakembereket, hogy elmennek egyetemekre – évről évre ugyanahhoz a három-négy intézményhez – és amolyan állásbörzét tartanak. Pedig vannak sokkal hatékonyabb módszerek is – írja blogjában saját felmérésének bemutatása kapcsán az interviewing.io.

Az első munka kulcsfontosságú a karrierben

Az interviewing.io arra specializálódott, hogy "vak" felvételi interjún kapcsol össze munkát kereső informatikus szakembereket vállalatokkal. A rendszer azt ígéri, hogy segít kiiktatni a munkaerő-felvételi eljárásokból az előítéleteket, és segít a cégeknek abban, hogy eleget tegyenek a sokszínűség terén tett vállalásaiknak. (A nagy cégek, például a Google és a Facebook is, rendszeresen adnak ki jelentés arról, hogyan alakul a dolgozóik összetétele nemek és származás tekintetében.)

Az anonim módon indított felvételifolyamat felszabadítóan hathat a jelentkezőre, és a cég sem tudja, hogy milyen nemű, bőrszínű, végzettségű embert felvételiztet, így csupán egy számít: a képességek. Persze a végső körben nem lehet elkerülni a személyes találkozót a munkavállaló és a munkáltató képviselője között, de akkor már mindkét fél tudja a leglényegesebbet: a HR-es azt, hogy a jelölt alkalmas-e a munkára, a jelölt pedig azt, hogy el tudja-e látni az adott munkakört.

Érdekes ugyanakkor, hogy az interviewing.io felhasználónak mindössze 20 százaléka nő, de mint azt a Techcrunch írta tavaly ősszel, ez még mindig magasabb arány, mint a női alkalmazottak aránya a Szilícium-völgyben. A szolgáltatást egyébként olyan cégek is használják, mint az Evernote, a Facebook, a Lyft vagy az Airbnb vagy az Uber.

A rendszer a munkavállalóknak azért is előnyös, mert többségüknek nagyon kevés az esélye, hogy olyan céggel kerüljön kapcsolatba, amely nagyot lökhet a karrierjén. Pedig ez nagyon fontos lenne, több olyan kutatás is készült, amely egyértelmű összefüggést tudott kimutatni az első munkahely és a későbbi sikeres karrier között.

A programozói teljesítmény jól mérhető

Mivel az interviewing.io rendszere olyan, hogy a csak a képességekre és a felkészültségre koncentrál, az online interjúk során felgyülemlett információkból jól kimutatható az is, hogy milyen összefüggés van az elvégzett iskola (egyetem, főiskola, tanfolyam stb.), a korábbi munkahelyek és a képességek között. Legfrissebb elemzésük azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés van a technikai interjúban mutatott teljesítmény és a szakmai előélet (iskolai végzettség, munkában eltöltött szakmai múlt) között. (A technikai interjú során azt vizsgálják, hogy milyen a jelölt szakmai felkészültsége – szoftvermérnökökről lévén szó: programozási tudása.)

A vizsgálathoz első lépésben a US News & World Report listája alapján csoportosították a szakembereket végzettség szerint négy kategóriába: 1. az elit egyetemeket végzők (MIT, Stanford, Carnegie Mellon, Berkeley stb.); 2. az elit intézmények után következő top 15 egyetemen végzők (például Wisconsin, Cornell, Columbia); 3. a következő legjobb 50 egyetemen végzettek; 4. bármilyen más intézményben végzettek.

Az elemzés során a jelölteknek csupán egy teljesítményét vették figyelembe, azt, hogy egy 1-től 4-ig tartó skálán hogyan teljesítették a Qualified teszfeladatait. (Az 1 a legrosszabb, a 4 a legjobb eredmény). Fontos, hogy itt olyan feladatokat kellett megoldaniuk a jelentkezőknek, amikkel nagy valószínűséggel majdani munkájuk során is nap mint nap találkoznak. A közepes (3) értékelés azt jelenti, hogy az illető alkalmas a feladatra, és képes arra, hogy később előbbre is lépjen.

Mit ad az alma mater?

Az eredmény mind a egyetemi juniorok (jellemzően a cégek szempontjából gyakornokok), mind a végzős, az egyetemekről épp kilépő szakemberek – az egyszerűség kedvéért őket a továbbiakban szenioroknak nevezzük – esetében elég meglepő volt: lényegében nem volt szignifikáns különbség az interjú során mutatott teljesítmény és az iskolai háttér között (lásd a grafikont). Ez a szenior szakemberek esetében talán érthető, hiszen náluk már bizonyosan számít az a szakmai tapasztalat, amelyet akár gyakornokként, akár dolgozóként szerezhettek, de az egyetemet még csak épp elkezdők (juniorok) esetében már kevésbé.

A junioroknál az elitképzőbe járók teljesítették legnagyobb arányban (több mint 50 százalék) közepesre a feladatokat, de a "futottak még" intézményekbe járóknál is közel 45 százalék volt az így teljesítők aránya, és ugyanazt az eredményt hozták, mint a top15 intézmény hallgatói.

Ha viszont a legjobb eredményt elérőket nézzük, még érdekesebb a helyzet: a "futottak még" intézményekbe járók ugyanis ugyanolyan arányban oldották meg 4-es értékelésűre a feladatokat, mint az elit egyetemekre felvételt nyert társaság. Mindkét csoportban több mint 20 százalék volt a kiválóan teljesítők aránya. Ezzel szemben a top15-ös és top50-es kategóriából 20 százalék alatt maradt az arányuk.

A különböző inzétménycsoportokban tanulók/végzők teljesítménye a technikai interjún

A juniorok eredményei intézménytípusonként

A végzős hallgatók eredményei intézménytípusonként

(Forrás: interviewing.io)

A szeniorok, azaz a végzősök esetében minden kategóriában megközelítőleg az interjúzók fele teljesítette közepesre a tesztet, bár a "futottak még" intézményben végzettek itt némileg gyengébben teljesítettek, náluk magasabb volt a 2-es értékelést elérők aránya, közepest pedig kevesebb mint 45 százalékuk ért el. A legjobb értékelést ugyanakkor minden csoportban az interjúzók negyede érte el – itt viszont épp az elitképzőből kilépők maradtak le, közülük csak minden ötödik tudta megszerezni a legjobb osztályzatot.

De mi következik ebből?

A nagy vállalatok eddig arra törekedtek, hogy beépüljenek a magas presztízsű egyetemekre. Toborzási akcióikat is igyekeznek néhány kiemelt intézményre szűkíteni. A magasan jegyzett egyetem azonban magasabb induló fizetést is jelent – miközben nincs garancia arra, hogy az ott végzett szakember valóban annyival többet tud termelni a vállalatnak, amennyivel többe kerül, mint egy bármilyen intézményben végzett szakember.

Ugyanakkor nem kell – nem is szabad – lemondani az elitképzőkben hatalmas és szerteágazó tudásra szert tevő szakemberekről, hiszen az innovációs képesség egyik nagyon fontos segítője lehet az a széles látókör, melynek megszerzésére ezek az intézmények jó lehetőségeket adnak. De – sugallja az interviewing.io – érdemes kitágítani a toborzási kört, hiszen a sokszínűség legalább annyira fontos és inspiráló lehet, mint az szoros kapcsolat az elitképzéssel. Ráadásul a cégek számára fontos, azonnal hasznosítható technikai tudásban nincs nagy különbség az egyes intézmények között.