Olyan tömegben kezdtek az emberek egyik napról a másikra új termékcsoportokra keresni, hogy az automatizált folyamatokat irányító algoritmusok nem tudták követni.

Áprilisra radikálisan átalakult az Amazon.com keresési toplistája. Mind a tíz legnépszerűbb keresőkifejezés teljesen új volt: WC-papír, arcmaszk, kézfertőtlenítő, papírtörlő, Lysol spray, Clorox tisztítószerek, maszk, Lysol, bakteriális fertőzés ellen védő maszk, N95 maszk. A korábbi toplistás termékek (telefontok, telefontöltő, Lego stb.) ezzel párhuzamosan szinte teljesen eltűntek. A legkelendőbb termék egyébként egy 50 darabos arcmaszk-csomag volt.

Csak az volt a probléma, hogy a vásárlói preferenciák szinte egyik napról a másikra változtak meg. A MIT Technology Review idézi a londoni Nozzle tanácsadó cég grafikonját, amely érzékletesen mutatja a változást (lásd a lenti képet). Jól látszik, hogy több országban kevesebb mint egy hét alatt átvették a keresési toplista első tíz helyét a koronavírussal kapcsolatos kifejezések.

Az MI ennél kicsit lomhább

Ez teljesen megzavarta a kereskedelmi folyamatokat segítő mesterséges intelligencia (MI) algoritmusokat. A készletgazdálkodásban, a csalásfelderítésben, a marketingben stb. egyaránt voltak fennakadások.

Volt, aki már katasztrófát vizionált, mások szerint a helyzet jól kezelhető azzal, hogy időnként kézzel kiigazítják az MI-alapú automatizált rendszereket. Abban azonban nem volt vita, hogy most vált egyértelművé, mennyire szorosan épült be életünkbe az MI. Ha viselkedésünk megváltozik, az hat az MI működésére – ám ugyanígy működik visszafelé is: az MI működésének változása megváltoztatja a viselkedésünket.

Az is kiderült: az MI egyelőre messze van attól, hogy magára lehessen hagyni. Hiába tervezték a gépi tanulási modelleket úgy, hogy reagáljanak a változásokra, az alkalmazkodáshoz kell a segítség. A jelenlegi MI-ket általában megzavarja, ha a bemeneti adatok radikálisan különböznek attól az adatkészlettől, amin tanították. Volt olyan online kereskedelmi vállalat, ahol például folyamatosan módosítani kellett az előrejelző rendszerük eredményeit, mert feketén-fehéren látszott, hogy egészen másra van a piacon kereslet, mint amit korábban nagy tömegben tudtak értékesíteni, és ami alapján az algoritmus ajánlásokat tett.

De nem csak a kereskedelem volt meglőve. Egy befektetési ajánlatokat MI segítségével készítő cég amiatt került nehéz helyzetbe, mert gyorsan és radikálisan változott meg a hírek témája és szerkezete, amiknek MI-alapú elemzése alapján az ajánlatok születtek. A bemeneti adatok változása miatt az algoritmus rendre torz eredményeket adott.

Több nagy streaming cég ajánlórendszere is csődöt mondott, mert sem tudott mit kezdeni a hirtelen rázúduló felhasználók tömegeivel.

Folyamatosan kell tanítani

Az MTI lapja szerint a modellekkel azért volt ennyi probléma, mert a cégeknek nincs sem know-how-ja, sem kapacitása a gépi tanulási rendszerek karbantartására, pedig a modell átképzéséhez szinte mindig kell szakértő emberi beavatkozás.

Egy a lapnak nyilatkozó MI-szakértő szerint az algoritmusokat olyan korszakok adatain kellene tréningeztetni, mint az 1929-33-as nagy gazdasági világválság, a Fekete Hétfő néven elhíresült 1987-es tőzsdekrach vagy a 2007-2008-as pénzügyi válság. És most már ebbe a sorba felzárkózhat a globális koronavírus-járvány is. Ezeknek a korszakoknak az adataival jobb gépi tanulási modelleket lehetne felépíteni.

Azok a cégek, melyek most sikeresen kezelték a helyzetet, szinte mind szigorú emberi felügyeletet alkalmaznak, és időben "újratanították" a rendszereiket. Egy londoni cég természetesnyelv-feldolgozási és a gépi tanulási algoritmusokat használ email-marketinges szövegek és facebookos hirdetések létrehozására. Az MI generál mondatokat, majd egy neurális hálózat kiválasztja közülük a legjobban hangzót. Az MI döntéseit azonban mindig emberek ellenőrzik. A cég így vette észre, hogy a koronavírus-járvány miatt módosítani kell a modelleket. Eleve ki kell iktatni olyan szavakat a hirdetésekből, melyek valami miatt nem PC-k a járványhelyzetben (pl. vírussal kapcsolatos kifejezések, tiltott tevékenységre, pl. összejövetelekre, szélsőséges érzelmek utaló szavak).

Mindig kell adattudományi csapat is az MI mellé, mert csak az ember tudja összekapcsolni a világban zajló eseményeket az algoritmusok működésével – foglalta össze a járvány tanulságait a lapnak egy MI-szakértő.

Cloud & big data

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.