A Freedom House idén is kiadta az internet szabadságát vizsgáló globális jelentését, amelyből kiderül, hogy a jogvédő szervezet szempontrendszere alapján immár hatodik éve folyamatosan csökken a világháló – pontosabba a világháló felhasználásának – függetlensége. A Freedom House szerint jelenleg az internetfelhasználók kétharmada, 67 százaléka él olyan országban, ahol valamilyen formában cenzúrázzák a kormány, az uralkodócsalád vagy a hadsereg irányában megfogalmazott kritikát.

Ez itt nem Izland, de azért a szabad zónában vagyunk

A non-profit szervezet az egyes államokban tapasztalható aktuális helyzetet minden évben egy százas pontskálán értékeli 65 országban, lefedve ezzel a teljes internethasználó populáció 88 százalékát. A 65 ország közül 34 esetében romlott – illetve a Freedom House metodikájának értelmében növekedett – ez a pontszám 2015 nyara óta. Köztük van Magyarország is, amely a tavalyi 24 pontot követően a maga 27 pontjával még a szabad internet 0-30 pontig terjedő kategóriájában van Örményország, Kenya, Argentína és a Fülöp-szigetek közvetlen szomszédságában.
 

Magyarország idén is a szabad internetet jelölő zöld zónában

^{forrás: Freedom House, 2016.}

A lista élén Észtország és Izland trónol 6-6 ponttal, az utánuk következő Kanadának már 16 pontja van. A sereghajtó Kína, ahol tavaly is és most is 88 pontot gyűjtöttek, közvetlenül a 87 pontos Irán és Szíria után. Magyarország esetében a tanulmány külön megemlíti azt a majdnem pontosan egy évvel ezelőtti esetet, amikor a rendőrség egy rágalmazási ügyben gyanúsítottként idézett be 17 embert egy cikk facebookos megosztása miatt, mivel értő olvasatukban "a megosztás a híresztelés törvényi tényállását kimeríti".

Az összehasonlítás kedvéértpersze érdemes megjegyezni, hogy a Freedom House olyan sikerországokban is csak részben ítéli szabadnak az internetet, mint amilyen Dél-Korea vagy Szingapúr, a szomszédban Törökország pedig most csúszott át az "egyáltalán nem szabad" kategóriába. Az elmúlt időszakban mi is igyekeztünk beszámolni a kirívó esetekről, de a teljes lefedettségről már hosszú hónapok óta lemondtunk, miután egyik vagy másik hálózat lokális blokkolása lassan már nem számít hírértékű eseménynek. 

A cenzúra is felfedezi az újabb csatornákat

Mivel az internetről beszélünk, a cenzúra nyilván a közösségi hálózatok és alkalmazások területén a leginkább látványos. A dokumentum szerint az elmúlt évben összesen 38 országban történtek letartóztatások a közösségi médiában tapasztalt megnyilvánulások miatt. Ez azt is jelenti, hogy a felhasználók közel 30 százaléka olyan helyen lakik, ahol már tartóztattak le embereket egy facebookos állapotfrissítés, megosztás vagy kedvelés miatt. Az alábbi ábrán az látható, hogy az egyes közösségi csatornákat hány országban blokkolták, illetve hány helyen vittek be internetezőket a kérdéses oldalakon folytatott online aktivitásuk nyomán.
 

Eddig 27 országban tartóztattak le embereket a Facebookon folytatott tevékenységük miatt

^{forrás: Freedom House, 2016.}

Nem titok, hogy a közösségi csatornák és az üzenetküldő alkalmazások minden eddiginél jobban felgyorsították az információáramlást, és a korábbi eszközöknél sokkal szélesebb körben érhetők el, ezért a status quo elleni véleménynyilvánításnak vagy szervezkedésnek is kézenfekvő eszközei. A Freedom House ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a az olyan publikus közösségi platformok, mint a Facebook vagy a Twitter, mára a cenzúra hagyományos célpontjának számítanak, azonban idén erősödött meg az a trend, hogy a hatóságok a hang alapú online kommunikációra és az azonnali üzenetküldőkre is rászállnak.

Szintén újdonság, hogy az online médiahasználók eddig nem tapasztalt büntetésekre számíthatnak. Sok esetben már nem csak a kommunikációs csatorna ellehetetlenítése, hanem a felhasználók üldözése is napirenden van: olyasmire korábban még nem volt példa, hogy valaki konkrétan egy facebookos like miatt kerüljön rács mögé, de az idén már erre is sor került. Thaiföldön például az uralkodó kutyájával szembeni tiszteletlenségre fáztak rá, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában aktívkodó Szaúd-Arábiában "az ateizmus terjesztése" miatt csuktak be felhasználókat, Egyiptomban pedig három év börtönt ért, hogy valaki Mikiegér-fülekkel ábrázolta Al-Sziszi elnököt.
 

A net szabadsága a felhasználók számának arányában. Minden pötty egymillió enmbert jelöl.

^{forrás: Freedom House, 2016.}

Mindennek megfelelően egyre változatosabb tartalmak kerülnek a cenzúra látókörébe. Ilyenek mondjuk a digitális petíciók és online aláírásgyűjtések, de a szöveges felületek mellett már a képi tartalom is a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet kap, miután a képek és videók megosztása is egyre gyakoribb.

Nem csak a diktatúrák szigorítanak

Fontos megjegyezni azt is, hogy hatásait tekintve az is internet szabadságát csorbítja, hogy az egyes államok sok esetben valós nemzetbiztonsági kockázatok miatt vezetnek be olyan szabályozásokat, amelyek végül a személyes adatokhoz fűződő jogok csorbulásához és a széleskörű online megfigyelés lehetőségeihez vezetnek. Ez a trend a demokratikusnak nevezett országokban ugyanúgy érvényesül, mint a nem demokratikus államokban, bár az igazán nyomasztó esetek nyilván az utóbbiakra jellemzőbbek.

A szolgáltatók és készülékgyártók is fokozódó nyomással szembesülnek a "hátsó ajtók" beépítésével kapsolatban, ahogy a kormányzati ügynökségek és a bűnüldöző szervezetek speciális hozzáférést követelnek maguknak a felhasználók adataihoz a terrorista cselekmények megelőzésének vagy kivizsgálásának érdekében. Mindez persze az ügyfélbizalomra is nagyon komoly hatással van, így a piaci szereplők sorban jelentik be a kommunikációs csatornák végponttól végpontig terjedő titkosítását és más biztonsági fejlesztéseket.