Két éve jelentette be a kínai jegybank, hogy felállít egy csapatot, hogy dolgozzon ki egy virtuális valutát. Ez abban térne el a bitcoin típusú konkurenseitől, hogy központi kibocsátó állna mögötte. A projektbe, amelybe a Citigroup és a Deloitte szakértőit is bevonták, akkor nem sokat lehetett tudni, sem a technológiai háttérről, sem arról, hogy a virtuális valuta milyen viszonyban állna a jüannal.

A központi bank lépése valószínűleg összefüggött azzal, hogy a tiltások ellenére az ország volt a bitcoin-bányászat központja és az elosztott főkönyvi rendszerre (blockchain) épülő virtuális valuta legnagyobb piaca.

Bár tavaly januárban a bank illetékesei már arról beszéltek, hogy hamarosan megjelenhet a virtuális jüan, arról nem mondtak konkrétumot, hogy mikorra tervezik a rendszer indulását.

Egyre több részletről lehet tudni

Bár a lényegről – köztük az alkalmazott technológiáról – továbbra sem tudni semmit, a jegybank folyamatosan csepegteti az információkat, melyek egyelőre főleg az alapelvekről szólnak. A kriptovalutát a jegybank "nyomja" és adja át a kereskedelmi bankoknak, amikor azoknak magasabb likviditásra van szükségük. A felhasználók vagy módosított bankjegy-automatákból, vagy bankokban juthatnának hozzá, és titkosított pénztárcákon (pl. mobil vagy egyéb eszköz) tárolhatják. Vásárláskor a felhasználó pénztárcájából a kereskedőébe kerül a virtuális valuta, amit aztán a kereskedő helyez el a banknál vezetett számláján.

A virtuális pénz a jegybank egy tavaly szeptemberi dokumentuma szerint része lenne a teljes pénzkészletnek, azaz lényegében egy virtuálisan használható jüanként funkcionálna.

Ezt várnák tőle

Amit a felhasználó érzékelne, az az, hogy a pénzügyi tranzakció jóval olcsóbbá válnának. De közel sem ez a legnagyobb előny. Kína számára például nagyon komoly költségekkel jár a biztonságos papírpénz előállítása, és elég sokat költenek a hamisítók elleni küzdelemre is. Egy a blockchainhez hasonló technológiára épülő kriptopénzzel ezek a költségek drasztikusan csökkennének, ráadásul lényegében minden tranzakcióban pontosan nyomon lehetne követni a pénz útját. A kínaiak elképzelése ugyanis az, hogy ötvöznék az elosztott főkönyvi rendszert a központi ellenőrzési lehetőséggel.

Hatékonyabbá lehetne tenni a monetáris politikát, pontosabban lehetne nyomon követni a hitelezés alakulását, jobban fel lehetne lépni a pénzmosás ellen és így tovább. A gazdaság egészére nézve mindenképpen jó hatással lenne, hogy bármikor pontos képet lehetne kapni a pénzügyi rendszer kockázatairól, egyáltalán a gazdasági folyamatokról.

Összességében tehát valós idejű, teljes körű és hiteles adatokra lehetne támaszkodni a gazdasági folyamatok vizsgálatánál.

A kriptopénzben rejlő lehetőség nem csak a kínaiakat izgatja. Tavaly novembertől a szingapúriaknál fut egy proof-of-concept projekt, hogy a bankközi tranzakcióknál egy a blockchainhez hasonló technológiát használjanak. A Deutsche Bundesbank igazgatóságának egyik tagja pedig az idei G20-konferencián beszélt arról, hogy dolgoznak hasonló projekteken.