Négy évvel azután, hogy az amerikai a Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) lényegében kitiltotta a Huawei és a ZTE által gyártott berendezéseket az amerikai távközlési hálózatokból, a kínai kormányzat is felszólította az ottani szolgáltatókat, hogy pucolják ki rendszereikből az amerikai gyártmányú csipeket. A The Wall Street Journal beszámolója szerint a vezető kínai távközlési cégek pénteken kapták meg az ukázt, hogy a következő három évben teljes egészében cseréljék le a külföldi szállítóktól, elsősorban az Inteltől és az AMD-től beszerzett komponenseket.

A lap arról ír, hogy hogy a rendelkezés érinti a China Telecomot, a China Mobile-t és a China Unicomot, vagyis az ország három legnagyobb szolgáltatóját. A vállalatoknak határidős ütemterveket kell majd benyújtaniuk az tengerentúlról származó szilícium cseréjéhez. Az még nem világos, hogy a társaságok mindehhez milyen támogatást kapnak, mert rendkívül költséges dologról van szó: összehasonlításképpen, az FCC hiába különített el 1,9 milliárd dollárt a Huawei alkatrészeinek kivezetésére, a mai napig már több mint 5,6 milliárd dollárnyi költségigény futott be a hatósághoz.

Válasz válasz hátán

Az illetékes kínai minisztérium döntése mindazonáltal az Intelnek és az AMD-nek sem ígér sok jót. Ahogy nemrég mi is beszámoltunk róla, az amerikai gyártók processzorait már hasonló módon tiltották ki a kormányzati számítógépekről és szerverekről: ezekhez a jövőben csak a biztonságosnak és megbízhatónak minősített kínai cserealkatrészeket lehet majd felhasználni egy aktuálisan 18 processzort tartalmazó jegyzék alapján, amelyen rajta vannak például a Huawei amerikai tiltólistán szereplő termékei, de hiányoznak róla az Intel és az AMD márkanevek.

Az x86 ezzel nem szorul ki teljesen Kínából, de az ország egyre határozottabb lépéseket tesz a nyugati technológiai függőség felszámolásáért, válaszul az amerikai korlátozásokra. A szankciók ellenére a Huawei vagy az SMIC viszonylag eredményesnek bizonyult a csúcskategóriát közelítő félvezetők gyártásában. Az előző évben az Intel 54 milliárd dolláros árbevételének 27 százaléka jött a kínai piacról, az AMD pedig 23 milliárd dolláros forgalmának 15 százalékát szerezte onnan – igaz, nem tudni, hogy ehhez milyen arányban járultak hozzá a kormányzati megrendelések.