Panaszkodott egy sort az Europol vezetője a Reutersnek arról, hogy az 5G-s fejlesztések hatására egy időre fontos eszközöktől eshetnek el az uniós tagállamok bűnüldöző szervei. Az EU-s szervezetet tavaly május óta irányító belga Catherine De Bolle (a fenti képen) szerint a politikusoknak komolyabban kellene venniük a technológiai bűnözés veszélyeit. Például be kellett volna vonniuk a bűnüldöző szerveket azokba az egyeztetésekbe, melyeket a gazdasági szereplők folytattak az 5G bevezetéséről. A tagállamok bűnüldöző szervei ugyanis nincsenek felkészülve az 5G-s hálózatok, valamint az 5G-hez kapcsolódó technológiák felügyeletére, ezért ezek bevezetésének bűnügyi kockázata rendkívül magas.

Erre hivatkozva az Europol-vezető sokkal több pénzt kér a szervezetnek az Unió következő költségvetési ciklusában, hogy az képes legyen követni a technológiai fejlődést.

Mindent megváltoztat az 5G

De Bolle szerint ma a nyomozó szervek számára kulcsfontosságú lehetőség, hogy képesek felderíteni és megfigyelni a bűnözők által használt mobil eszközöket, ám ez a lehetőség az 5G beköszöntével és terjedésével, illetve a 4G háttérbe szorulásával erősen korlátossá válik. Úgy véli, túl későn kezdődött párbeszéd az EU-s nyomozó szervek és a technológiai vállalatok között. Ebben a helyzetben a döntéshozóknak egyelőre csak arra van lehetőségük van, hogy megpróbálják az Europol ebből eredő károkat valahogy enyhíteni.

Azzal, hogy az 5G, valamint az arra épülő technológiák alapjaiban átalakíthatják a bűnelkövetés módjait, már jó ideje riogat az Europol. Több, a kiberbűnözéssel foglalkozó jelentésükben is hangsúlyozzák, hogy a digitalizáció miatt egyre alacsonyabb költséggel egyre hatékonyabb támadó eszközöket lehet létrehozni. A terroristák önjáró autókat vagy drónokat használhatnak fegyverként, mesterséges intelligenciát is bevetve terjeszthetnek jól célzott hamis híreket, vagy kvantumszámítógépeket vethetnek be a titkosítások feltörésére.

Az európai főrendőr szerint a rendőri szervek azonban eddig nem voltak elég hangosak, amikor a potenciális kockázatokról beszéltek, így aztán kimaradtak azokból az egyeztetésekből is, amiken a politikai döntéshozók és a telekommunikációs vállalatok az 5G bevezetéséről döntöttek. De Bolle egyébként abban látja a legnagyobb kockázatot, hogy nem egyelőre nem is látható át teljesen, milyen hatása lesz a technológia változásának a kiberbűnözésre. És ha nem akar ismét lemaradni az európai bűnüldözés a technológiai trendekben, részt kell vennie az 5G bevezetésével kapcsolatos szabványosítási folyamatokban is.

Az Europolnak pont ebben lenne szerepe. A szervezetnek ugyanis nincs olyan, a tagállamokra is kiterjedő végrehajtói jogköre, mint például az USA-ban az Szövetségi Nyomozó Irodának, az FBI-nak, csupán koordinál a tagállamok között. Segíti a tagállamok nyomozó szervei közötti információáramlást, valamint az együttműködést minden olyan területen, ahol határokon átnyúló bűnelkövetéssel lehet számolni. Jellemzően ilyen a kiberbűnözés elleni küzdelem, amit EU-s szinten az Europol 2013-ban felállította EC3 részlege (European Cybercrime Centre) fog össze.

De Bolle duplázná az Europol költségvetését

Az Eurpol vezetője szerint az új technológiai kihívások kezelése miatt sokkal több pénz kell biztosítani a szervezetnek. Mint a Reutersnek mondta, már megkezdték a tárgyalásokat, hogy az idei 138 millió euróról a 2021-2027-es EU-s költségvetési időszakban emeljék duplájára az Europol költségvetését. A plusz forrásokból elsősorban a kiberbűnözés elleni képességeit erősítené a szervezet.

Catherine De Bolle nyilatkozata ismét felhívja a figyelmet a technológiai fejlődés egy nagyon fontos aspektusára: a szabályozói környezet – a működési mechanizmusa miatt – sokkal lassabban tud változni, mint a technológia. Emiatt sokszor csak akkor kapnak észbe a döntéshozók, amikor már késő (lásd a Google vagy a Facebook dominanciáját az internetes gazdaságban). Bizonyos piaci szegmensekben – például az e-kereskedelemben, a közösségi oldalak szabályozásánál, az online médiában, de még bizonyos pénzügyi szolgáltatások esetében is – nincs más lehetőség, csak a követő magatartás.

A telekommunikációs ipar azonban más. Biztonsági kockázatai miatt ugyanis ez egy szigorúan szabályozott terület, ahol az államoknak sokkal nagyobb beleszólása van – például a frekvencia révén – a folyamatokba.