Még az olyan, valószínűleg a legtöbb európai ország hasonló szervezetének a költségvetéséhez képest gigapénzekből gazdálkodó amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnék (National Security Agency – NSA) sem jó kiberkémnek lenni. A The Washington Post szerint elég rossz a hangulat a szervezetnél, a fizetések alacsonyak, és a várható átszervezések sem tűnnek épp hangulatjavítónak.

Évente közel 6 százalékuk cserélődik

Az NSA marylandi központjában 21 ezer polgári alkalmazott dolgozik, jellemzően ők felelnek a a különböző csatornákon begyűjtött adatok elemzéséért, ők készítik az elnök stábjának ezek alapján a napi jelentéseket stb. Feladatuk többek között az ISIS vagy az orosz és észak-koreai heckerek tevékenységének figyelése, a különböző kormányok szándékainak előrejelzése, de például az érzékeny információk védelme is a felelősségi körükbe tartozik.

Éppen ezért érintette a szervezetet érzékenyen, hogy 2015 óta több száz hacker, informatikus mérnök és adattudós hagyta ott az ügynökséget a The Washington Post értesülései szerint (ezek az információk többnyire névtelen informátoroktól származnak, és az ügynökség sem erősített meg egyet sem). Egy korábbi vezető elemző – aki két éve hagyta ott az ügynökséget, hogy saját adatbiztonsági céget alapítson, ahol természetesen egykori kollégái dolgoznak – járványhoz hasonlította az elvándorlási jelenséget, amely értelemszerűen a legtehetségesebbeket érinti, hiszen nekik van a legnagyobb keletjük a szabad piacon.

Az NSA mindössze annyit árulét el a lapnak, hogy évente 5,6 százalékos a lemorzsolódás a szervezetben. Ugyanakkor a lap értesülése szerint a kritikus területeken, például a hackerek körében közelebb van a 8-9 százalékhoz. Mielőtt valaki a Trump-adminisztrációt látná a háttérben: az elvándorlás már az Obama-kormányzat alatt megkezdődött.

Fiatalabb, olcsóbb, de kevesebbet tud

Maga az 5,6 százalékos fluktuáció egyébként nem számít különösebben extrémnek, piaci cégeknél simán meghaladja ezt a szintet. De ez csak egy átlag, amely így elfedi a valós problémát, hogy a szakemberhiány épp ott a legégetőbb, ahol a legképzettebbek dolgoznak. Állítólag voltak olyan részlegek, ahonnan egyik pillanatról a másikra a társaság fele lelépett. Ez olyannyira nehéz helyzetbe hozta a szervezetet, hogy bizonyos adatgyűjtési és megfigyelési projektek nagyon lelassultak, de olyan is volt, amit le kellett lőni.

Az NSA – amely egyébként nem közölte, hogy mennyi nyitott pozíciója van – azonban amiatt van rossz helyzetben, hogy rendszerint tapasztalt emberek mennek el, akik helyére jellemzően csak sokkal kisebb tudással rendelkező kezdőket tudnak felvenni. Az ügynökség tehát hiába pótolja létszámban a távozókat, a kompetenciahiány egyre nehezebbé teszi a munkát.

Sokféle magyarázat van

A magas fluktuációra sokan panaszkodnak, de abban azért nincs teljes egyetértés, hogy mi az oka az elvándorlásnak. George Barnes, az NSA igazgatóhelyettese, úgy véli, hogy nincs itt semmi látnivaló: mindig is az volt a tendencia, hogy az NSA-nál szerzett tapasztalatokat a szakemberek később a piaci cégeknél kamatoztatták – jóval több pénzért. Barnes 31 éve van az ügynökségnél, azaz első kézből lehetnek erről tapasztalatai. Szerinte most csupán annyi történt, hogy felborult a korábbi egyensúly a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalán.

És valóban, az amerikai munkaerőpiacon állítólag 270 ezer kiberbiztonsági szakember tudna elhelyezkedni. A fizetések emiatt olyannyira elszabadultak, a teljes kompenzációs csomag akár meg is haladhatja az évi 200 ezer dollárt. Ez azt jelenti, hogy még egy tapasztalatlanabb szakember is többet kereshet a piacon, mint amennyit egy vezető az NSA-nél.

Egy szintén az ügynökségnél dolgozó informátor viszont inkább egy kulturális hatásra vezeti vissza a problémát: a ma munkába lépő generáció el sem tudja képzelni, hogy egy munkahelyen teljesíti ki a karrierjét. Azok meg, akik még erre hajlandónak mutatkoztak, szép lassan nyugdíjba vonulnak.

Pénz, paripa, fegyver

Az NSA-nél az utóbbi években sok minden változott. Például a Snowden, majd az Harold T. Martin III-féle adatlopási incidens után 2016-ban keményen szigorították az adatokhoz való hozzáférés szabályait. Ettől nehézkesebb lett a munka, és kialakult egy bizalmatlan légkör is, ahol a munkatársak gyanakodva nézik egymás tevékenységét.

Ez sokkal nagyobb probléma, mint az elérhető jövedelemszint. Utóbbival kapcsolatban egyébként is jó hírekkel szolgált az NSA szóvivője. Ugyanakkor egy már nyugalmazott NSA-alkalmazott, aki azóta a piacon kamatoztatja tudását, arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek otthagyják ugyan az ügynökséget, de van egy komoly vonzereje is az NSA-nek: ott sok mindent megtehet valaki, amit máshol nem.