Az 1993-ban megnyitott, azóta szabadon felhasználható World Wide Web (W3) technológia kidolgozója, Tim Berners-Lee más online pionírokhoz hasonlóan rendszeresen felszólal a világháló aktuális helyzetével és jövőjével kapcsolatban. Az internet atyjaként emlegetett fizikus a hálózat születésének évfordulóján szokta értékelni a netes trendeket, tavaly ilyenkor például arról értekezett, hogy a webes felhasználás egyre fenyegetőbb a nőkre és lányokra nézve, ami egy újabb lépés a digitális disztópia felé. Ennek alapján, bár a nemi egyenlőség tekintetében a világ igenis fejlődik, éppen az internetből lett az a csatorna, ami ezt a folyamatot veszélybe sodorja, különös tekintettel a kisebbségekre és marginalizált csoportokra.

A 2020-as dokumentum három olyan területet határozott meg, ahol figyelemre és azonnali cselekvésre volna szükség: ilyen volt a digitális szakadék kérdése, az online csatornák biztonsága, illetve a rosszul megtervezett mesterségesintelligencia-rendszerek problémája. Ennek közzétételére egyébként mindössze egy nappal azután került sor, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pandémiává nyilvánította a Kínából induló koronavírus-járványt. Pénteken Berners-Lee a World Wide Web Consortium (W3C) alapító igazgatójaként a világháló idei születésnapjára már 32. alkalommal tette közzé figyelmeztetéseit, amelyek középpontjában most nem meglepő módon az elmúlt 12 hónap próbatételei állnak.

Eszerint a web sok tekintetben olyan létfontosságú szolgáltatásnak bizonyult, ami hozzájárult az új helyzethez való alkalmazkodáshoz és a dolgok továbbviteléhez. A lassú újraindulás viszont arra is alkalmat ad, hogy átgondoljuk a világunk eddigi működését, és valami annál jobbat hozzunk létre, kihasználva a világháló erejét a változások katalizálására. A 2021. március 12-i levél azokat a fiatalokat emeli ki, akik saját maguk is erre alapozva teremtettek valamit, és a webet eszköznek tekintik a társadalmi igazságosság előmozdítására, a lehetőségek kiszélesítésére vagy a sürgető problémák megoldására. Példának a W3C Web Champions listáján szereplő kilenc történetet hozza fel, amelyekről itt olvashatók további részletek.

Ostobaság lenne kihasználatlanul hagyni

Berners-Lee ugyanakkor felhívja rá a figyelmet, hogy az ezekhez hasonló sikertörténetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel hiába beszélünk a digitális nomádok generációjáról, ha világszerte nagyon sok fiatalnak egyszerűen nincs rá módja, hogy a világhálón keresztül ossza meg másokkal tehetségét és ötleteit. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az ENSZ egyik szakosodott ügynökségének 2020-as statisztikája szerint a 15-24 éves korosztályban is még 30 százalékra tehető azok aránya, akik egyáltalán nem használják az internetet, de ennél sokkal magasabb azok aránya, akik nem rendelkeznek a világháló lehetőségeinek kihasználásához szükséges adatokhoz, eszközökhöz vagy sávszélességhez való hozzáféréssel.

Az UNICEF értékelése alapján mindössze egyharmaduk vehet igénybe valamilyen otthoni szélessávú kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy 2,2 milliárd fiatal az online tanuláshoz elengedhetetlen, stabil hozzáférést is nélkülözi. Akik pedig feljutnak a világhálóra, azok – a tavalyi értékelésben bemutatott módon – gyakran kerülnek szembe támadásokkal, félretájékoztatással és különféle kártékony tartalmakkal, ami általánosságban is bizonytalan hellyé teszi az internetet. A megoldás nem csak a hozzáférés sokkal szélesebb körű biztosítása lenne, mert emellett a támogató és inkluzív technológiát az alapoktól tervezett (by design) módon kellene a rendelkezésükre bocsátani, ami természetesen nagyon komoly erőfeszítést igényelne.

A Web Foundation számtásai szerint a következő 10 évben évi 428 milliárd dollárral kellene növelni a jelenlegi befektetések értékét, hogy a Földön gyakorlatilag mindenki otthoni szélessávú kapcsolathoz jusson. Emellett azonban azzal is lehet számolni, hogy a hozzáférés 10 százalékos növelése 2 százalék körüli GDP-növekedést hoz magával, a Tony Blair Institute for Global Change pedig egy olyan kalkulációt is közölt március elején, amelynek értelmében az általános szélessávú hozzáférés 2030-ig való kiépítése a fejlődő országokban 8,7 ezer milliárd dollárnak megfelelő gazdasági haszonnal járna. Ezek nyilván csak tájékoztató jellegű számítások, de a W3C szerint nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vágjunk bele.

Berners-Lee a Reuters riportjában külön is kifejtette, hogy az alapvető változásokra való igény érezhetően növekszik, amit az olyan nagyszabású incidensek is jeleznek, mint az ausztrálok összeütközése a Facebookkal. Ezek mind hozzájárulnak, hogy a polgárok és a kormányzatok átértékeljék az internetes óriásvállalatokhoz vagy a közösségi platformokhoz való viszonyukat, és a sarkukra álljanak a személyes adatok fel- és kihasználásának a kérdésében is. A W3C vezetője most éppen optimista abban a tekintetben, hogy az aktuális online divatoknak korábban is sokszor leáldozott már, így a technológiai multik jelenlegi gyakorlatai sem feltétlenül bizonyulnak majd időtállóbbnak a korábbi trendeknél.