Magyar CIO-k és IT-szakemberek kérdeznek egymástól. A kiinduló téma a koronavírus okozta helyzet kezelése volt, de azóta a kérdések és a válaszok is túlléptek a járványhelyzeten. (A korábbi kérdéseket és válaszokat itt gyűjtöttük össze.)

Knuth Ábel, a Scientific Games ügyvezetője, a Vezető Informatikusok Szövetsége elnökségének tagja, Benczur Andrásnak, az MI Nemzeti Labor szakmai vezetőjének tette fel a kérdést, amire végül ketten adták meg a választ Érdi-Krausz Gáborral, a labor projektkoordinátorával:

A különböző laborokban fejlesztett mesterséges intelligenciák lehetnek-e kompetitívek?

Az azonnali válasz az, hogy természetesen igen; pontosítsuk azonban, hogy mit is értünk, illetve mit értsünk kompetitivitás alatt? Amennyiben a kérdést úgy vizsgáljuk, hogy a különböző laborok versenyeznek egymással úgy, hogy hasonló témában kutatnak és fejlesztenek, és ehhez különböző adatforrásokat használnak – már ebben a tekintetben is lehet nagy különbség. A tanító és tesztelő adatok mennyisége és minősége is eltérhet, különbözhet egymástól, valamint a föléjük húzott algoritmusok is okozhatnak jelentős különbségeket.

A mesterséges intelligencia használatát megelőzően a webes keresőrendszerek a minőségükkel versenyeztek a felhasználókért. 2000 körül a Google a semmiből indulva, algoritmusaira támaszkodva hagyta maga mögött a régebb óta piacon levő riválisait.

Jelenleg hasonló versenyt látunk a közösségi médiaszolgáltatók között, ahol a személyre szabást biztosító, ajánló algoritmusok versenyeznek. Akárcsak a keresőrendszereknél, itt is igaz, hogy akinek jobb, kifinomultabb algoritmusa van, és pontosabban tud személyre szabott szolgáltatást adni, annak több felhasználója lesz, és akinek több felhasználója van, az ezáltal több adathoz jut, amivel még pontosabban taníthatja az algoritmusait. Megjelent tehát az adatokért folyó verseny is, mivel az adatok birtoklása kompetitív előnyt jelent.

A fejlesztések végeredményei pedig egymással is versengenek, legyen szó mobil alkalmazásról, ipari folyamatoptimalizálásról vagy mesterséges intelligenciát használó játékról. Ezeken a területeken a verseny a felhasználókért folyik. Vannak azonban olyan alkalmazási területek, ahol fejlesztési verseny az egymás ellen való küzdelem érdekében történik, például a hadászati termékeknél (beleértve a kiberhadviselést is) vagy az információbiztonságnál.

Ha a kérdést úgy nézzük, hogy a mesterséges intelligencia kutatása és fejlesztése ad-e versenyelőnyt különböző felhasználási területeken, akkor a válasz még inkább az, hogy igen. Amennyiben a mesterséges intelligencia a digitalizáció, a digitális transzformáció eszköze, úgy könnyű belátni, hogy az ilyen fejlesztések többségében a hatékonyság növelést szolgálják. A mezőgazdasági alkalmazásoktól kezdve, az ipari felhasználásokon keresztül az egészségügyi megoldásokig a mesterséges intelligencia kompetitív előnyt biztosíthat a felhasználók számára. A folyamatok optimalizálása és automatizálása nagyobb pontosságot és biztonságot is jelenthetnek, ezek ugyancsak mérhető, számszerűsíthető gazdasági előnyök lehetnek. Az előző logikai sorrendet követve a klímatudatos és hozamnövelt mezőgazdaságtól kezdve a gyártási kapacitások valós idejű optimalizálásán keresztül a megelőző orvoslásig nagyon sok olyan megoldáson dolgoznak a laborokban, amelyek kompetitív felhasználást eredményeznek.

Benczúr András és Érdi-Krausz Gábor az MVM–NKM csoport Digitalizációs Transzformációs Központja vezetőjének, Gazdag Ferencnek tette fel a kérdést:

Megváltoztatja-e és mennyiben a digitalizáció, a mesterséges intelligencia az egyik legkonzervatívabb iparágat, az energetikát?

Az alábbi linken a sorozatban megjelent korábbi kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük egybe.