Az online piacterek üzemeltetőinek idén februártól kell teljes körűen megfelelniük az Európai Unió még 2022-ben elfogadott, digitális szolgáltatásokról szóló rendeletének (DSA). A világszinten is példaként emlegetett, a fogyasztók védelmében a szolgáltatók felé szigorú követelményeket támasztó keretrendszer hazai implementálása kapcsán célzott felmérés készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából. A kutatásban a rendelet értelmében online piactérnek minősülő kilenc hazai szereplő közül hét platformról készítettek felmérést a jogszabály alkalmazásáról és annak kihívásairól.

A hatósági összefoglaló elégedetten nyugtázza, hogy a DSA nem jelentett érdemi szigorítást a magyarországi online piacterek üzemeltetői szerint, mivel a hazai szabályozás a legtöbb kérdésben már eddig is hasonló vagy szigorúbb kereteket szabott meg számukra, a fogyasztók szempontjából azonban előnyösnek vélik az új jogszabályt.

Jellemzően IT-s feladatok voltak

A rendelet kapcsán jellemzően informatikai fejlesztéseket kellett végrehajtaniuk az érintett cégeknek, például a jogellenes tartalmak bejelentésének és a kereskedők nyomonkövethetőségének megfelelő biztosítása érdekében, de egyes általános szerződési feltételeiken is módosítaniuk kellett. Saját meglátásuk szerint ugyan a piacterek biztosítják partnereiknek, hogy teljesíthessék a rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségeiket, a kereskedők azonban sokszor nincsenek tisztában a jogszabály előírásaival. A kutatás megállapította: a piacterek jellemzően beazonosíthatóan feltüntették, ki az egyes termékek vagy szolgáltatások értékesítője – ugyanakkor minden platformról hiányzott a kereskedők saját kiállítású nyilatkozata, amelyben vállalják a termékeik vagy szolgáltatásaik uniós jog szerinti megfelelőségét.

Az aktív felhasználók számát a vizsgált online piacterek mindegyike közzéteszi, bár ezen adatot nem minden felületen könnyű megtalálni. Minden online piactér biztosít felületet a jogellenes tartalmak, így a hamisított, veszélyes vagy tiltott termékek bejelentésére, de ezek nem mindegyike felhasználóbarát: van, ahol minden egyes feltöltött áru oldalán található bejelentési lehetőség közvetlenül az adott termékre, a piacterek többsége ugyanakkor csupán egy, a láblécben található fix menüpontot kínál általános panaszbejelentésre.

A jogellenes tartalmak eltávolítására a platformok kétféle eljárást alkalmaznak: azok vagy közvetlenül a bejelentés megtételét követően eltűnnek, és csak jogszerűségük igazolása után jelennek meg újra, vagy a szolgáltató először kivizsgálja a bejelentés megalapozottságát, és utána dönt a tartalom eltávolításáról. Volt olyan oldal, amely a bejelentések ugrásszerű növekedéséről számolt be – ők a rosszhiszeműnek bizonyult bejelentőkkel kapcsolatos speciális eljárásrend kialakításán gondolkoznak.

A megkérdezettek nem gondolják, hogy jelentősebb mértékben befolyásolná a jelenlegi piaci folyamatokat és struktúrát a DSA bevezetése. A szakemberek szerint a rendelet üzleti szempontból tisztulást hozhat, de nem annyira a piacterek, sokkal inkább az azokat igénybe vevő kereskedők szintjén – ugyanakkor nagyobb változást nem várnak tőle, leginkább a fogyasztók szempontjából gondolják előnyösnek a bevezetését.

Külön dicséretben részesült...

A kutatás azt is vizsgálta, az egyes hazai piacterek hogyan valósítják meg a DSA előírásait. A felmérésben példásnak nevezték a Decathlon felületét, ahol már a termékek listázásakor látható, ha az adott terméket egy másik kereskedő forgalmazza. Az eMAG szintén jó példát mutatva nagyon részletes tájékoztatást nyújt az egyes kereskedőkről, a Jófogás pedig felhasználóbarát eljárást kialakítva az egyes termékoldalakon külön is biztosítja a jogellenes tartalmak jelentését.