Az itthoni telefonhasználati szokásokról és a már nem használt modellek további sorsáról igyekszik pontos képet rajzolni az az országos kutatás, amelyet a Yettel Magyarország megbízásából készített az Ipsos. A mostani, illetve az egy évvel ezelőtt hasonló témában lebonyolított online megkérdezés eredményei alapján kijelenthető, hogy egy év alatt javult a lakosság tudatossága, de még bőven van hova fejlődni.

A friss országos reprezentatív kutatásra adott válaszok szerint a magyarok fele 3-4 évig használ egy mobiltelefont, ötödük viszont akár 4 évnél is tovább. A válaszadók több mint felének volt már olyan telefonja, amit előtte már más is használt, és több mint harmada már maga is ajándékozott tovább családon belül készüléket.
 

A megkérdezettek leggyakrabban azért váltanak mobilt, mert az előző használhatatlanná válik (55%). Emellett sokan cserélik le akkor is, ha még működőképes, de már nagyon megviselt (39%). A válaszadók 38 százaléka egy új funkció miatt is hajlandó lecserélni mobilját egy újra – ez a nők harmadára jellemző, a férfiak arányaiban többen, 43 százaléknyian nyilatkoztak így –, valamint a férfiaknál a készülékcserét egy újabb modell piaci bevezetése is indokolhatja (11%).

A kitöltők harmada továbbá jelezte, hogy ha tehetné, gyakrabban váltaná le az aktuális telefonját. Ennek akadálya egy szintén idei friss reperezentatív kutatás szerint többek között az, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetből adódóan a magyarok harmada megpróbálja időben kitolni a készülékcserét.

A fiókban kallódnak

A már nem használt készülékeket a válaszadók több mint fele (55%) még mindig otthon tárolja – bár a tavalyi eredményhez képest (63%) ez javuló tendencia, továbbra is ez a leggyakoribb sorsa a használaton kívüli mobiloknak. Akik a tárolás mellett döntenek, azoknak 47 százaléka 1 készüléket, 32 százalék 2-t, 21 százalék pedig 3 vagy több mobiltelefont őriz a fiókban. Ezzel szemben tavaly még a régi mobilokat tároló válaszadók felének (46%) volt 3 vagy annál több ilyen telefonja otthon, amelyek ráadásul akár 10-15 évnél is régebbiek lehetnek.

A kutatás eredményei alapján a megőrzés mellett a legtöbben elajándékozzák vagy eladományozzák a régi mobilt (40%), a kitöltők 23 százaléka pedig az eladás mellett dönt. Aki továbbadja a készülékét, az leggyakrabban a gyermekének (45%) vagy egyik szülőjének (46%) ajándékozza, ötödük pedig nagyszülőnek vagy más idősebb rokonnak adja a mobiltelefonját.

Érdekesség, hogy míg a válaszadók kétharmada fél attól, hogy visszaélhetnek az adataival, minden hatodiknál előfordult már, hogy nem törölte le a személyes adatait, mielőtt másnak továbbadta a régi mobilját. Mindez fokozottan igaz a fiatal felnőtt korosztályra, ahol negyedük hanyagolja el ezt a fontos biztonsági intézkedést.

A Yettel a kutatásról kiadott közleményében hangsúlyozza, hogy környezetvédelmi és gazdasági okokból is a legjobb megoldás, ha az emberek régi, nem használt készüléküket visszaviszik a szolgáltatóhoz. Így lehetőség van a telefonok szakszerű szétszerelésére, illetve az alkatrészekben található összetevők újrahasznosítására. A tudatos fogyasztói magatartást pedig a távközlési szolgáltatók jellemzően új készülék vásárlásakor igénybe vehető jelentősebb kedvezmény formájában honorálják.

Nemzetközi szintű probléma

A régi készülékek begyűjtése nem csak hazánkban, hanem globálisan is komoly megoldandó feladatot jelent. A GSMA becslése szerint a világban nagyjából 5 milliárd darab nem használt telefon kallódhat a fiókok mélyén. Ezek belsejében többek között körülbelül 50 ezer tonna réz, 500 tonna ezüst és cirka 100 tonna arany lapulhat, a hozzávetőleg 10 millió elektromos jármű akkumulátor-ellátásához elegendő kobaltról már nem is beszélve. A távközlési cégeket tömörítő GSMA ezért új kampányt is indított, amivel az öreg telefonok szakszerű feldolgozását igyekeznek magasabb szintre emelni.