A T-Systems megrendelésére készült felmérés szerint a vállalkozások vezetői az ügyfélkapcsolatok ápolását is az eddigi módon terveznék folytatni és alulértékelik a lehetséges informatikai veszélyeket – ismertette az elemzés főbb megállapításait Fejes Zoltán, a vállalat kis- és középvállalati megoldásokért felelős újonnan kinevezett vezérigazgató-helyettese. Szerinte a hozzáállásukat "praktikus digitalizációval" lehet megváltoztatni, vagyis azzal, hogy világossá tesszük a számukra, mit is jelent a digitalizáció a mindennapok szintjen. Hozzátette: a kkv-k gazdasági súlya rendkívül jelentős a magyar gazdaságban, ezért digitális felkészültségük az egész ország versenyképességére kihat.

A vezetők felkészültnek tartják magukat, de mégsem tudják mire jó a digitalizáció

A friss adatok előtt érdemes megnézni, hogy mire jutott 2016-ban a Magyar Telekom megbízásából ugyancsak a Bellresearch által végzett korábbi elemzés. Az akkori válaszok alapján a több mint 200 ezerre tehető aktív magyar kkv-kör túljutott a digitális kőkorszakon, nem félt már a felhőtől sem, de még sufnituningban oldotta meg az informatikai problémáit.

Kevesen érezték fontosnak a digitalizációs trendekkel való lépéstartást, többségüknél a mai napig is hiányzik az ehhez szükséges tudás. A cégvezetők kétharmada tartotta akkoriban magát többé-kevésbé felkészültnek távközlési-informatikai témákban, de csak ötödük érezte úgy, hogy tisztában van azzal, miért is lennének jók a cégének az online megoldások.
 

A kép kattintásra nagyítható

Az idei, mintegy 800 kis- és középvállalkozás válaszaira alapuló felmérés egyik fontos megállapítása, hogy a vállalatvezetők a digitalizációt az üzlet- és az ügyfélszerzéshez, a költséghatékonysági kihivásokhoz képest sokadrangú kérdésnek tartják. A cégvezetőket legalább ilyen mértékben foglalkoztatja a versenytársakkal vívott küzdelem is, ahol még azért nem feltűnő a digitalizáció hiánya, mert a többiek is hasonló szinten állnak ezen a téren. Hátrébb sorolódik az ügyfélélmény javítása és a termékfejlesztés is, és csak minden negyedik vállalkozás költött az elmúlt egy évben informatikai fejlesztésre, 72 százalékuk pedig az utóbbi két évben egyáltalán nem foglalkozott informatikai korszerűsítéssel.

Kevesen tartanak az üzleti adatokat érhető támadásoktól

A vezetők több mint a fele most is felkészültnek érzi magát a távközléssel és az informatikával kapcsolatos kérdésekben. Ennek ellenére azt állítják, hogy nem érdemes foglalkozni az új uniós adatvédelmi előírások (GDPR) generálta változásokkal, és a felmerülő IT-biztonsági problémákat is elegendő utólag kezelni. Csak minden ötödik vezető tartja komoly veszélynek, hogy eszközeit támadás éri, az azokon tárolt adatok sérülnek, elvesznek, vagy illetéktelen kezekbe kerülnek. Legkevésbé a mobil eszközeiket érhető támadások miatt aggódnak.
 

A kép kattintásra nagyítható

A vizsgált vállalkozások többsége idegenkedik az adatközpontból szolgáltatásként igénybevett szoftverek használatától, ehelyett jobban bízik a saját eszközeire telepített programokban. Biztonsági mentéseket a cégek több mint fele használ, ehhez adatközponti szolgáltatást is igénybe vesz 46 százalékuk. További adatközponti szolgáltatást ugyanakkor csak elvétve említenek a megkérdezettek. Online tárhellyel a vállalkozások mindössze 18 százaléka rendelkezik, és még a 20 vagy annál több embert foglalkoztató vállalkozásoknak is csak a 22 százaléka számolt be erről.

A digitalizáció alacsony szintjére utal az is, hogy a kkv-k a számláikat még mindig nyomtatják és papír formájában iktatják – ebben a tekintetben ráadásul nincs lényeges különbség nagyok és kicsik között – a teljesen papírmentes számlatárolás mindössze 7-8 százalékos. Online ügyfélszolgálattal, chates elérhetőséggel hatból egy vállalkozás rendelkezik. A kisvállalkozások negyede, de még a nagyobbaknak is csak a fele végzett online beszerzést az elmúlt egy évben. Hétből csak egy vállalkozás tartaná hasznosnak a vállalata szempontjából az elektronikus beszerzés bevezetését, de még ők sem fizetnének érte havi díjat. Céges honlapja minden második vállalkozásnak van, ez a korábbi kutatáshoz képest 10 százalékpontos javulást jelent.

Azt, hogy a vállalkozások mennyiben kötődnek a világhálóhoz szemléletesen mutatja, hogy mennyire érzik kritikusnak a szolgáltatás kiesést a vállalkozások működésében. Leállást vagy súlyos anyagi veszteséget az internet fennakadása mindössze a kkv-k 15 százalékánál okozna, a húsznál több embert foglalkoztató vállalkozásoknak viszont már több mint a negyedét érintené érzékenyen.

A legfelkészültebb az ipar, a legkevésbé a vendéglátás

Új vezető a T-Systemsnél a kkv szolgáltatások élén

Fejes Zoltán a Westel 450-nél kezdte pályáját, ahonnan 14 év után az értékesítési kampánymenedzsment osztály vezetőjeként távozott. Irányította a Vodafone Magyarország lakossági értékesítési hálózatát, később a Telenornál kapott hasonló feladatot, majd a cég ügyfélkapcsolatkért felelős vezérigazgató-helyettes volt. A T-Systems vezérigazgató-helyettesi posztját június elsejétől tölti be.

A mobil-, illetve távmunka elérhetősége is sokat elárul a vállalkozások digitális fejlettségéről: ez az összes vállalkozás valamennyivel több mint harmadára jellemző, a középvállalkozóknál már több mint 50 százalék. Itt is tapasztalható némi javulás a két évvel ezelőtti helyzethez képest. A teljes kkv-s kört figyelembe véve akkor 36 százalék említette, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de elérhető alkalmazottai számára a távmunka.

Nem lehet azonban általánosítani, a megállapítások szektoronként és a vállalkozások mérete szerint jelentős szóródásokat mutatnak. Minél nagyobb ugyanis egy cég, annál előrébb tart a digitális átalakulásban. Az élen járók az iparban működő cégek, a leginkább lemaradók a kereskedelem és vendéglátás területén tevékenykedő, néhány fős kisvállalkozások.

A tíznél több alkalmazottal rendelkező vállalkozások már fejlett IT-rendszerrel rendelkeznek, jelen vannak a neten, sokan a szolgáltatásban, ötödük a mezőgazdaságban tevékenykedik. A top ICT-használók zömmel a nagyobb, több mint 20 embert foglalkoztató, az ipar területén tevékenykedő középvállalkozások. Ezek rendkívül fejlett IT-infrastruktúrával rendelkeznek, ügyviteli szoftvereket például közel háromszor nagyobb arányban használnak és informatikai beruházásokra is nagyságrendileg többet költenek, mint a kisvállalkozások.