2010 legelső napjaiban állt a sarkára a keresővállalat Kínában: miután az országból eredeztethető hackertámadások érték emberi jogi aktivisták Gmail-fiókjait, a Google válaszul feloldotta keresőjében a szocialista nagyhatalom által tabunak minősített tartalmak cenzúráját. Így például a kínai érdeklődők szabadon megtalálhatták az 1989-es, Tienanmen téri vérengzés képeit vagy a kínai rendszert bíráló nemkzetközi írásokat és fórumokat. Akkor az ország keresőpiacának több mint egyharmadát birtokolta az amerikai vállalat megoldása, ám határozottan közölték: ha folytatódnak a hackertámadások és a kormány nem hagy fel a cenzúrázás erőltetésével, teljesen kivonulnak Kínából. A tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért végül valóban leállt a lokalizált, kínai oldal, a találatokat több szempontból kivételezett helyzetű a hongkongi oldalra irányították át.


A határozott ellenállást a Google társalapítója, Sergey Brin erőltette leginkább, aki gyermekkorát még a Szovjetunióban töltötte, és elmondása szerint a szólásszabadság ottani elfojtásának tapasztalatai miatt foglalt állást az ehhez hasonló jelenkori politikai folyamatok ellen.

A Jedi visszatér a Birodalomba ■ Az azóta eltelt két évben Kínából szinte használhatatlanná vált a Google keresőszolgáltatása, mivel a hongkongi oldal elérését a kínai kormány különféle szűrőkkel igyekezett ellehetetleníteni. A Google azonban mindvégig jelen volt az országban, több mint 500 alkalmazottal, elemezve a helyzetet és figyelve a lehetőségekre. Az innen származó információk alapján a vállalat lassan ráébredhetett, hogy bár politikailag hősi szerepet választott, üzletileg mártírként végezte: egy hatalmas piacról vonult ki, és az innen származó bevétel nagyon is jól jönne.

A Wall Street Journal értersülései szerint a vállalat csendben, de határozottan megkezdte a "visszaszivárgást": fejlesztőket, kereskedelmi munkatársakat és termékmenedzsereket toboroz kínai területre, és kifejezetten az ország vállalataira szabott szolgáltatások elindításán dolgozik.

A cikkben a Google Ázsiáért felelős vezetője, Daniel Alegre szavait idézik, aki szerint az egyik legfontosabb terület az Android ökoszisztéma meghonosítása, a Kínában még nem elérhető Android Market elindítása és lokalizációja, valamint a mobil hirdetések bevezetése a piacon.


Nem megalkuvás ■ A mostani visszaszivárgás azonban nem jelenti azt, hogy a Google fejet hajtana a kínai követelések előtt. Alegre szerint úgy próbálnak manőverezni, hogy csak a cenzúrát nem igénylő szolgáltatások és területek mentén kezdenék meg a fejlesztéseket. Emellett olyan helyi vállalatokat is megkeresnek, amelyek szintén nem keverednek veszélyes területre szolgáltatásaikkal, és velük építenének ki partneri viszonyt.

Ilyen cég például a Shihui, amely fő profilja, hogy végfelhasználók számára biztosít összehasonlítási felületet különféle helyi boltok és áruházak kínálata illetve akciói között. A keresési szolgáltatásokat tisztán üzleti szempontból használó, 2011 szeptemberében alapított vállalat a közelében sem jár olyan témáknak, amelyeket a kormány veszélyesnek ítél, ezért a Google is rizikó nélkül csatlakozhat a fejlesztésekhez, illetve vezetheti be célzott hirdetéseit.