Hasonlóan a legtönn céghez vagy szervezethez, ma már az UEFA üzleti tevékenysége is elképzelhetetlen lenne a megfelelő informatikai háttér, ezen belül pedig az informatikai hátország adaptációját biztosító cloud szolgáltatásokok nélkül. Az európai labdarúgás adminisztratív és ellenőrző testületén belül az IT-szervezet is folyamatosan dolgozik a soron következő eseményeken, amelyek a gyors technológiai fejlődés miatt minden esetben különböznek az előzőektől.

Az UEFA gyakorlatilag minden meghatározó informatikai rendszerét – összes szolgáltatásnak 98 százalékát – privát felhőben működteti, amelyet az Interoute nevű távközlési szolgáltató biztosít és ellenőriz. Ez lényegben két fő feladat ellátását jelenti: az egyik a labdarúgó események alapvető logisztikai feladatainak támogatása és azoknak a weboldalaknak a zökkenőmentes működtetése, amelyek az idei szezonban közel negyedmilliárd felhasználóra számíthatnak.

A szervezet B2B rendszereinek ugyanakkor ki kell szolgálniuk a nemzetközi műsorszóró társaságokat is a rendszeres közvetítések (mint a Bajnokok Ligája) és a négy évente rendezett Európa-bajnokság kapcsán. Természetesen maga az UEFA is rendelkezik egy saját adminisztrációs alaprendszerrel, amelyhez évente 173 ország 12 ezer felhasználója csatlakozik a játékosok, a közönség, a szponzorok vagy akár a média részéről felmerülő szervezési feladatokkal kapcsolatban.

Ez már teljesen okostelefonos Eb lesz

A svájci Daniel Marion hatodik éve az UEFA informatikai vezetője, így már a 2012-es ukrán-lengyel közös rendezésű európabajnokság kapcsán is bemutatta a rendezvény informatikai hátterét. A néhány nap múlva kezdődő UEFA Euro 2016, vagyis az idei Labdarúgó Európa-bajnokság apropóján a nyugat-európai informatikai lapok ismét elővették az sportszervezet CIO-ját, tekintettel az elmúlt négy esztendő során megváltozott követelményekre.

Marion nyilatkozatai szerint a 2012-es Eb-hez képest a legfontosabb újdonság az okostelefonok, táblagépek és mobil alkalmazások széleskörű adaptációja. Ez nem csak a felhasználók szempontjából jelent az időtől és helytől független hozzáférést a médiatartalomhoz, de az üzleti alkalmazásokon keresztül a kontinenstorna szervezésében is új eszközöket biztosít a résztvevőknek, a stadionok személyzetétől kezdve a céges partnerekig.

Mindez például azt jelenti, hogy az UEFA a korábbiaknál sokkal hatékonyabban használhatja fel az önkéntes segítők munkáját, akik közül ma már szinte mindenki rendelkezik okostelefonnal. Így a vendéglátás, a közösségszervezés vagy a futballstatisztikák mellett az önkéntesek számára is külön appot fejlesztettek, amely lehetővé teszi a feladatlisták menedzselését és jelentések visszaküldését, ráadásul offline módban is működik, mivel a stadionokban egyszerűen megoldhatatlan a zavartalan mobilnet-kapcsolat biztosítása.

Információelemzéssel erősítik a biztonságot

A szolgáltatások túlnyomó többsége egy skálázható privát felhőben működik, ami kézenfekvő megoldás a változó szerverkapacitás- és tárhely-igény kiszolgálására. Marion ezzel párhuzamosan prioritásnak nevezi, hogy minden folyamat "egy tető alatt" maradjon, vagyis biztosítsák az UEFA teljes ellenőrzését: bár a rugalmasság is feltétel, a szolgáltatások időről időre erősen beleesnek az üzleti kritikus kategóriába.

Az olyan kiemelt események, mint az Európa-bajnokság, természetesen a hackerek szemében is csábító célpontot jelentenek. Már a 2012-es Eb után is rengeteg támadásról számoltak be, amelyek közül (hivatalosan) egyik sem volt eredményes, most pedig a korábbiaknál is több incidensre számítanak. A védekezést ezúttal már a közösségi médiás tartalom, a web, sőt a dark web eseményeit vizsgáló analitika is segíti, kiegészítve a hatóságokkal és kutatóintézetekkel való egyre szorosabb információmegosztást.

Bár száz százalékos biztonság Marion szerint sem létezik, az UEFA CIO-ja szerint ebben a tekintetben "elég jól állnak", különös tekintettel a magas redundanciát biztosító backup rendszerekre. A franciaországi kontinensbajnokság idején egyébként az UEFA saját, 90 fő körüli informatikai stábja mellett 500 további szakember dolgozik majd az élő közvetítéseket biztosító rendszerekkel.

Az előző Eb-hez viszonyítva a back-office munkamenetek nem változtak lényegesen, az üzleti folyamatok 20-30 százaléka azonban új implementáció. A következő, 2020-as Európa-bajnokság további jelentős változásokat hoz majd, ami főként a helyszínek 13 országba való elosztásából adódik. Mindez komoly feladatokat ró majd az UEFA informatikai szervezetére is az erőrorrások optimális kiszervezését illetően, tekintettel például a képek és felvételek továbbításának megtervezésére.