Lassan már négy hónapja áll az energiamenedzsment-megoldásokban és az automatizálásban érdekelt, francia tulajdonban lévő Schneider Electric csoport magyarországi cégének élén Veres Zsolt. Az informatikai világból érkezett cégvezető feladata a növekedési pályára állított vállalat további tartalékainak feltárása, újabb üzleti lehetőségek megtalálása. Mint mondja: "széles a portfólió, aminek még nem a teljes palettáját használtuk ki, vagy nem eléggé".

A megrendelések alapján akár bővíteni is lehetne a hazai gyártást

A cég Magyarországon közel 1500 főt foglalkoztat, tevékenysége meglehetősen szerteágazó, beletartoznak a globális fókuszú gyártóegységek és a budapesti kereskedelmi központ is. Az előbbit négy hazai üzem és egy 25 ezer négyzetméteres regionális logisztikai központ alkotja. A magyar piacot pedig egy 120 fős csapat szolgálja ki.

Ahogy Veres Zsolt fogalmaz: Magyarország a fentiek figyelembevételével fontos szerepet játszik a csoport életében, de igaz ez fordítva is. Az éves szinten 220 milliárd forintnyi árbevétel meghatározó a magyar gazdaság szempontjából is, ráadásul ennek 190 milliárd forintot meghaladó része export. A gyáraknak nagyon sok a megrendelésük. Az új országigazgató szerint a hatékonyan, jó kapacitás-kihasználtsággal működő egységeket akár bővíteni is lehetne.

Ami a magyarországi értékesítést illeti, a cégnél bíznak abban, hogy a lakásépítési piac a komoly építőipari munkaerőhiány ellenére idén már tényleg beindul. "Ebben még segíteni is tudunk, vannak olyan megoldásaink, amelyek kiválthatják az élő munkaerő egy részét az építőiparban" – fogalmaz Veres Zsolt. Példaként az energiaelosztó rendszereket említi: egy kapcsolószekrényt úgy is össze lehet rakni, hogy alapanyagokból építkezünk, és helyben szereltetjük azt össze minimum 3-5 fővel, de lehet úgy is, hogy az már előregyártva érkezik oda, a finomhangoláshoz pedig elegendő egy ember.

Budapesti az anyacég okosirodaház-referenciája

A lakáspiac mellett komoly üzleti lehetőség van az ipari jellegű beruházásokban, és a székházak, irodák, stadionok, általában az energiahatékony intelligens épületek kivitelezésében. Ilyen a hazai leányvállalat új budapesti székháza, a NordicLight, ahol az akár távolról is vezérelhető épületüzemeltetési funkciók egy részén a magyar szakértői csapat dolgozik. Teljesítményfelügyelet-rendszer, napelem és elektromosautó-töltő, újrahasznosított esővíz – ezek mind részei a NordicLightnak, amely az anyavállalat okosirodaház-referenciája. (Erről itt írtunk részletesen.)

Vannak még "egzotikusabb" fejlődési irányok a hazai csapat számára, például az alternatív energiát hasznosító kezdeményezések, mint az elektromos autó, illetve a napenergia. Az előbbinél kedvezően változtak a magyarországi jogszabályok. A már működő parkolókban, mélygarázsokban 100 autónként kötelező egy elektromosautó-töltőállomás felállítása, az új építésűeknél pedig már ennek a tízszerese az elvárt minimum.  

Kérdésünkre, hogy az egyre jobban digitalizálódó folyamatok, a dolgok internete (IoT) mennyire van már jelen a cég életében vagy a fejlesztési elképzeléseiben, az országigazgató elmondta: a digitalizáció náluk is prioritás, de azért vannak olyan termelési fázisok és termékek, amiket nem célszerű robotizálni. A gyártásnak vannak még munkaintenzív szakaszai, ilyen módon folyik a termelés például a zalaegerszegi üzemekben. Az eszközök jelentős része viszont már távolról leolvasható és menedzselhető.

A Schneider Electric ezen a területen nem alap-, hanem alkalmazott kutatói szerepet tölt be. Nem akar például üzleti intelligencia (BI) szakértő lenni, inkább az adatok feldolgozásához szükséges szakértelmét tartja valódi know-how-jának. Részt vesz az ipari automatizálásban, a PLC-vezérlésben, az adatközponti energiamenedzsmentben, beleértve ennek a szoftver és szolgáltatás elemét is.

Szolgáltatóként is megjelenne a DCIM piacon

Az új elvárásoknak megfelelően az anyavállalat az adatközponti infrastruktúrák menedzselésére (DCIM) egységes keretrendszert fejlesztett ki. A StruxureWare for Data Centers szoftvercsomagot, amely már a felhőalapú (StruxureOn) és a kolokációkra (StruxureWare Data Center Operation 8.0) fókuszáló megoldásokkal is kiegészült, a Gartner vezető DCIM megoldásnak ítélte meg.

A szoftver segítségével a felhasználók maguk felügyelhetik és elemezhetik infrastruktúrájuk működését. Az adatközpont integritásának megőrzése, a leállások kockázatának, valamint a karbantartási költségek csökkentése mellett tudják optimalizálni az üzemeltetést és növelni a hatékonyságot az adatközpont teljes élettartama alatt, a saját vállalati és a kolokációs adatközpontokban egyaránt.

Ami a jövőbeni terveket illeti, a cég piacra léphet a DCIM-as-a-Service modellel is, ezen keresztül gyorsan és kedvező áron lehet igénybe venni az adatközponti infrastruktúra-menedzsment szolgáltatást, nincs szükség telepítésre. Arra is lehetőséget nyújt, hogy egy DCIM-beruházásra készülő vállalat előbb így próbálja ki a rendszert.

A felhő felé tapasztalható elmozdulás mennyiben értékeli le vagy fel a vállalat adatközponti koncepcióját? - tettük fel a kérdést. Inkább felértékelődik, a cloud biznisz a Schneider Electricnek is jó üzleti potenciál. A már említett felhő alapon is elérhető adatközponti energiamenedzsment mellett maga a cég is fokozatosan tér át a cloud megoldásokra.

"Jó látni, hogy itthon is vannak már nagyobb felhőprojektek kormányzati és versenypiaci szinten egyaránt" – emeli ki Veres Zsolt. Hozzáteszi, kulcskérdés a biztonság, amit szerinte a felhőben jobban tudnak maguknak biztosítani a cégek, mint on-premise jelleggel, telephelyi alapon. A hackelés ugyanis távolról vezérelhető, tehát hiába zárják akár ketrecbe is az adott szervezet helyi adatközpontját, a kibertámadáshoz nem kell fizikailag ott lenni. A vírusirtást sem maga végzi a felhasználó, hanem rábízza magát egy mások által fejlesztett programra. Felhős adatközpontban hatékonyabban lehet a rendelkezésre álló tárolási kapacitásokkal is gazdálkodni.  

Arra a kérdésre, hogy portfólióbővítés címén látnak-e lehetőséget szolgáltatóként is megjelenni az adatközponti piacon, az országigazgató most nem lát ilyen törekvéseket, de mint mondja, semmi nem zárható ki.

A világ legzöldebb adatközpontja

A nagy szolgáltatók - Google, Apple, Facebook - egyre többször kísérleteznek azzal, hogy a hűtésen keresztül optimalizálják adatközpontjaik energiafelhasználását. Ezen az úton halad a Schneider Electric is, hiszen, ha nem is a sarkkörön túl, de a norvég fjordok szomszédságában már működik egy ilyen megoldás. A cég a Green Mountain AS-szel közösen létrehozta a világ legzöldebb adatközpontját. A hegy belsejében kialakított, 21 000 négyzetméteres létesítmény hűtési központjába a közeli fjord hideg vize időjárástól függetlenül és kizárólag zöldenergia-felhasználással, gravitációs úton kerül. Az energiaellátást emellett több vízerőmű biztosítja. A projekthez a teljes fizikai infrastruktúrát a Schneider Electric szállította. Azóta Norvégia más részén is megépült egy újabb zöld adatközpont.

Visszatérve a hazai cég előtt álló feladatokra és kihívásokra, utóbbiak között Veres Zsolt is megemlíti az országos munkaerőhiányt mind a diplomás, mind a szakmunkás munkakörökben. Az előbbire közös programjuk van például az Óbudai Egyetemmel: a gyakornoki program keretében alkalmazott fiatalok viszonylag nagy aránya marad a cégnél a diploma megszerzése után. Veres Zsolt a duális képzést is életszerű megoldásnak tartja. Ennél nagyobb problémának látja a szakképzés jelenlegi helyzetét, ami mintha az elmúlt évtizedekben elfelejtődött volna Magyarországon.

Helyi szintű felnőttképzésben a Schneider Electric egyelőre nem gondolkodik, de nemzetközi és díjmentes Energy University e-learning programjának keretében 200-nál is több kurzust kínál az energiahatékonyság, az épületvezérlés és -automatizálás, a világítás, az épületgépészet, az adatközpontok, az ipari és villamos rendszerek, valamint az egészségügy területén létező megoldásokra. A 185 országban elérhető platformon Magyarországon 2015-ben 109 új tanulót regisztráltak, az elvégzett tanfolyamok száma pedig meghaladta a 250-et.

Ami a további feladatokat illeti, Veres Zsolt lát még potenciált a projektmegvalósítási képességükben. Az ügyfelek egy része el is várja, hogy a jelentősebb beruházásoknál egy nagyobb cég álljon velük szemben. Vannak még kihasználatlan lehetőségek az ipari automatizálásban, és fontos a cég ismertségének növelése a szűk szakmán túl a gazdasági szférában is – sorolja az országigazgató.