A LinkedIn és a Duolingo kutatása szerint a a munkahelyi szakmai zsargon látványosan éket ver a millenniumi és a Z generáció, illetve a náluk idősebb kollégák közé, és az előbbiek csaknem fele részben, 48 százalékban "kevésbé érzik magukat érintettnek" az utóbbiak által használt üzleti nyelvezet miatt. A felmérésben ezernél is több brit alkalmazott váaszait gyűjtötték össze, a két vizsgált csoportot pedig az 1946 és 1980 között, illetve 1981 és 2012 között született dolgozókkal határozták meg. A némiképp meglepő eredmény szerint pedig a fiatalabbak 69 százaléka, míg az előző eresztésnek mindössze 38 százaléka gondolja, hogy kollágái túl sok szakmai vagy üzleti szlenget használnak a munkahelyükön.

A millenniumi és a Z generáció emiatt gyakrabban érzi, hogy kimarad a dolgokból, és 54 százalékuk számolt be róla, hogy komoly erőfeszítéseket tesz saját munkahelyi beszédmódjának megváltoztatásáért. Ez pedig az irodán kívüli életükre is hatással van, miután majdnem kétharmaduk otthon is hajlamos a bent megtanult kifejezések puffogtatására. A nyelvi különbségeknek a kutatás értelmében akár súlyos szakmai következményei is lehetnek. A fiatalabbak 60 százaléka szerint a szakmai zsargon úgy hangzik, mint egy teljesen másik nyelv, 46 százalékuk pedig azt is elismerte, hogy bizonyos kifejezések félreértése miatt már vétett hibákat a munkája során – olvasható a The Register keddi riportjában.

Nem gond, ha ésszel csinálják

A dolog annyira látványos, hogy az 1981 után születettek 54 százaléka már a Google keresőjét is bevetette egy-egy munkamegbeszélés során, hogy megértse, tulajdonképpen miről is van szó. Még nagyobb arányban, 83 százalékban pedig azt is bevallották, hogy használtak már olyan szavakat szakmai helyzetekben, amelyeknek nem voltak tisztában a jelentésével. A helyzetüket az sem könnyíti meg, hogy elmondásuk szerint az idősebb és magasabb beosztású munkatársak sem sietnek túl gyakran a segítségükre: a válaszadók 69 százaléka azt mondja, hogy az ilyen jellegű problémáival csak magára számíthat, a teljesen új szókincs elsajátítása pedig sokak számára jelent frusztrációt.

Ezt így látja a LinkedIn karrierszakértője is, aki a The Register szerint megerősíti, hogy sok ember anélkül használja a szakmai zsargont a mindennapi nyelvezete részeként, hogy ez tudatosulna benne. A felmérés szerint egyébként a fiatalabb dolgozók kétharmada úgy látja, hogy aki meg tud birkózni a jelenséggel, az a munkájában is eredményesebb, vagyis a munkahelyi nyelvi akadályok lebontása többről szól valamilyen egyszerű kellemetlenségnél. A cikk a Duolingo szakértőjét is idézi, aki úgy látja, hogy a szakzsargont munkahelyi használatával nincs különösebb probléma, de az már mindenkinek a saját felelőssége, hogy tekintettel legyen rá, ha ezzel zavartodottágot vagy kihagyásokat okoz másoknál.