A Greenpeace becslései szerint a főleg szénerőművekben előállított árammal hajtott kínai adatközpontok energiaigénye 2019 és 2023 között mintegy 60 százalékkal nő.

Brutálisan szennyezi a környezetet a kínai technológiai ipar. A Greenpeace közelmúltban publikált tanulmánya szerint a zöld gondolat legfeljebb nyomokban lelhető fel ezeknél a vállalatoknál. A felhőszolgáltatók adatközpontjai nem közvetlenül károsítják a környezetet, hanem a hatalmas energiaigényükön keresztül. Kína csúcstechnológiai vállalatai ugyanis zömében szénerőművekben előállított villamosenergiát használnak. Ráadásul energiaétvágyuk rohamosan növekszik: 2019 és 2023 között nagyjából 60 százalékkal.

Bár az elmúlt években érzékelhető volt némi javulás, a Greenpeace szerint az iparág szereplői egyelőre kevés figyelmet szentelnek a környezetvédelem kérdésének. Jól jelzi ezt, hogy a környezetvédő szervezet rangsorában a Tencent egy 100-as skálán elért 61 pontos eredménnyel az élre tudott kerülni. Az Alibaba, amely jelenleg Kína legnagyobb felhőszolgáltatója, viszont mindössze 39 pontot szerzett, amivel a negyedik lett a rangsorban. (A Greenpeace több szempontcsoport szerint pontozza a vállalatokat, nézi többek között az energiagazdálkodás transzparenciáját, az energiahatékonyságot, a CO2-kibocsátás csökkentését, a felhasznált megújuló energia arányát, értékeli a zöld célkitűzéseket stb.)

A nagy piaci szereplők közül csak a Chindata Group Holdings adatközpont-szolgáltató vállalta nyilvánosan is, hogy az évtized végére nullára csökkenti a CO2-kibocsátását. A cég kiemelkedően szerepelt az értékelésben, 85 pontot szerzett a 100-ból, amivel messze megelőzte az összes vizsgált konkurensét.

Próbálkoznak, próbálkoznak

A szolgáltatók persze törekszenek az energia optimális hasznosítására, hiszen ez a nyereségességükre is hat. Az Alibaba Cloud szóvivője például azt mondta a Nikkeinek, hogy bár nincsenek rögzített zöld céljaik, 2015 óta fejlesztenek zöld adatközpontokat, és kiemelt figyelmet szentelnek az energiahatékonyságnak.

Ez azonban csepp a tengerben, hiszen az iparág óriási energiafaló: 2018-ban 161 milliárd kWh villamosenergiát fogyasztott, és ez nő az előrejelzések szerint 2023-ra mintegy 60 százalékkal. Azaz két év múlva a kínai felhőszolgáltatóknak több energia kell, mint egész Ausztráliának.

 
Greenpeace: China Cloud Providers
Infogram


A távol-keleti ország felhős ipara meglehetősen koncentrált. Négy vállalat, az Alibaba, a Tencent, a Baidu és a Huawei osztozik a piac négyötödén. Emiatt a környezetvédelmi szempontokat is hatékonyabban lehetne érvényesíteni. Ehhez kevés a rendszerszerű törekvés a zöldítésre. Például teljesen egyedi a legjobb értékelést kapott Chindata esete: a Nasdaq-on jegyzett vállalat tavaly kezdett bele egy nagy szél- és napenergia-fejlesztési projektbe, amely összesen 1,3 gigawatt energiát eredményezne. A vállalat az energiaigényének 51 százalékát már most is megújuló forrásokból biztosítja. A Baidu az energiaigénye 9 százalékát, a felmérésben szereplő többi vállalat meg maximum a 3 százalékát nyeri megújuló forrásból.

Kormányzati terv: nullázás 2060-ig

Kína 2060-ra tűzte ki a karbonsemlegesség elérését, miközben a kormány legfrissebb ötéves tervének is központi eleme a megújuló energia arányának növelése. Az ország rövid távon azonban biztosan tovább növeli a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását: 2025-ig 200 gigawattnyi szénerőmű-kapacitást akarnak munkába állítani.

Cloud & big data

Lépcsőzik és hosszú távot fut Cassie, a kétlábú robot

Az Oregoni Állami Egyetem kutatói komoly eredményeket értek el a megerősítéses mélytanulás felhasználásával egy kétlábú modell fejlesztésében.
 
A szállodaipar digitalizációs trendjeiben az az egyik közös pont, hogy egyik sem működhet masszív kommunikációs háttér, azaz hálózat nélkül.

a melléklet támogatója a TP-Link

CIO KUTATÁS

A PANDÉMIA HATÁSAIRÓL

Az ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Informatikai Intézetével végzett kutatásunkban. Segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

MEHET

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.