A ma élesedő új EU-s szabályozás az üzenetküldő szolgáltatásokat is hírközlési szolgáltatásnak minősíti. Erre viszont nem mindenkinek sikerült időben felkészülni.

Jelentős változásokat hoz mind a szolgáltatók, mind az őket felügyelő nemzeti hatóságok műkődésében a 2018-ban elfogadott új uniós keretszabályokat tartalmazó Európai Elektronikus Hírközlési Kódex, amelynek előírásait a tagállamoknak 2020. december 21-ig kellett a nemzeti jogszabályaikba átültetniük.

Ütött az óra

A modernizált szabályozási környezet miatt az üzenetküldő platformok működésében is változtatásokat kell eszközölni a szolgáltatóknak, hogy azok megfeleljenek az európai jogszabályoknak. A Facebook esetében viszont mindezzel nem sikerült időben elkészülni. A meglehetősen kellemetlen fejleményekről a cég egy blogposztban számolt be. 

A közösségi média egyszemélyes uralkodójánál forráshiányra nem igazán lehet mutogatni azzal kapcsolatban, hogy miért nem tudták időben módosítani úgy az algoritmusokat, hogy azok kompatibilisek legyenek a megváltozott feltételrendszernek, így magyarázatként leginkább a nem megfelelő munkaszervezés szolgálhat. A feladatok között szerepel többek között az üzenetekben lévő információk elválasztása a szolgáltatási platform más elemeitől.

A közleményben mindenesetre nem pazarolják a szót magyarázkodásra, és csak a tényekre szorítkoznak, miszerint egy ideig az európai felhasználóknál bizonyos funkciók nem lesznek elérhetők. A Facebookra, Messengerre és Instagramra egyaránt kiható változások miatt így például egy ideig nem lehet szavazásokat tartani.

A cég már-már győzelemként említi, hogy az alapvető funkciónak minősülő szöveges üzenetküldés és hanghívás esetében már elvégezték a házi feladatot, így azokat zavartalanul használhatják az internetezők. Az extrákra viszont meghatározatlan ideig várni kell, mivel a Facebook ezzel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy keményen dolgoznak az ügyön.

Az NMHH is készül az új világra

A témához kapcsolódik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) napokban nyilvánosságra hozott, 2021-re vonatkozó felügyeleti terve. Ebben kiemelt helyen foglalkoznak az európai keretrendszer változásaival, és annak magyarországi vonatkozásaival. Utóbbiakat az elektronikus hírközlési törvény (Eht.) és a felhatalmazása alapján kiadott NMHH-rendeletek felülvizsgálata útján valósult meg.

A szabályozási feltételek változása alapjaiban érinti a hírközlési szolgáltatók működését és a hatóság felügyeleti munkáját. Egyrészt jelentősen bővül a szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások köre (pl. a már fentebb említett üzenetküldők mellett ide tartoznak az e-mail-szolgáltatások és az M2M – machine-to-machine, gépek közötti – szolgáltatások). Másrészt megváltozik a szolgáltatási kategóriák elnevezése is, például a korábbi telefon- és mobil rádiótelefon szolgáltatások fogalmát felváltja a számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások kifejezés. Míg a bekerülő új szolgáltatásokat számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások gyűjtőnévvel illetik.

A NMHH ehhez igazodva 2021-ben azt kíséri majd figyelemmel, hogy a szolgáltatók felkészültek-e az új szabályokra és alkalmazzák-e azokat a gyakorlatban, többek között az előfizetői szerződésre vonatkozó, jelentősen módosult, alapvető szabályokat.

És egy örökzöld téma

A hírközlési hatóság tájékoztatása szerint jövőre kiemelt cél a szolgáltatók hibakezelési gyakorlatának ellenőrzése is, mivel ezzel kapcsolatban sok panasz érkezik a hatósághoz. A mobiltelefonos, mobilinternetes és a televíziós szolgáltatásoknál a hibakezelésben a szolgáltatóknak rögzített eljárásrendet kell követniük, például a határidőn túli hibaelhárításkor kötelesek kötbért fizetni, de az NMHH-hoz érkező kérelmek tanúsága szerint a szabályokat sokszor nem tartják be.

Közösség & HR

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.