A ma élesedő új EU-s szabályozás az üzenetküldő szolgáltatásokat is hírközlési szolgáltatásnak minősíti. Erre viszont nem mindenkinek sikerült időben felkészülni.

Jelentős változásokat hoz mind a szolgáltatók, mind az őket felügyelő nemzeti hatóságok műkődésében a 2018-ban elfogadott új uniós keretszabályokat tartalmazó Európai Elektronikus Hírközlési Kódex, amelynek előírásait a tagállamoknak 2020. december 21-ig kellett a nemzeti jogszabályaikba átültetniük.

Ütött az óra

A modernizált szabályozási környezet miatt az üzenetküldő platformok működésében is változtatásokat kell eszközölni a szolgáltatóknak, hogy azok megfeleljenek az európai jogszabályoknak. A Facebook esetében viszont mindezzel nem sikerült időben elkészülni. A meglehetősen kellemetlen fejleményekről a cég egy blogposztban számolt be. 

A közösségi média egyszemélyes uralkodójánál forráshiányra nem igazán lehet mutogatni azzal kapcsolatban, hogy miért nem tudták időben módosítani úgy az algoritmusokat, hogy azok kompatibilisek legyenek a megváltozott feltételrendszernek, így magyarázatként leginkább a nem megfelelő munkaszervezés szolgálhat. A feladatok között szerepel többek között az üzenetekben lévő információk elválasztása a szolgáltatási platform más elemeitől.

A közleményben mindenesetre nem pazarolják a szót magyarázkodásra, és csak a tényekre szorítkoznak, miszerint egy ideig az európai felhasználóknál bizonyos funkciók nem lesznek elérhetők. A Facebookra, Messengerre és Instagramra egyaránt kiható változások miatt így például egy ideig nem lehet szavazásokat tartani.

A cég már-már győzelemként említi, hogy az alapvető funkciónak minősülő szöveges üzenetküldés és hanghívás esetében már elvégezték a házi feladatot, így azokat zavartalanul használhatják az internetezők. Az extrákra viszont meghatározatlan ideig várni kell, mivel a Facebook ezzel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy keményen dolgoznak az ügyön.

Az NMHH is készül az új világra

A témához kapcsolódik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) napokban nyilvánosságra hozott, 2021-re vonatkozó felügyeleti terve. Ebben kiemelt helyen foglalkoznak az európai keretrendszer változásaival, és annak magyarországi vonatkozásaival. Utóbbiakat az elektronikus hírközlési törvény (Eht.) és a felhatalmazása alapján kiadott NMHH-rendeletek felülvizsgálata útján valósult meg.

A szabályozási feltételek változása alapjaiban érinti a hírközlési szolgáltatók működését és a hatóság felügyeleti munkáját. Egyrészt jelentősen bővül a szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások köre (pl. a már fentebb említett üzenetküldők mellett ide tartoznak az e-mail-szolgáltatások és az M2M – machine-to-machine, gépek közötti – szolgáltatások). Másrészt megváltozik a szolgáltatási kategóriák elnevezése is, például a korábbi telefon- és mobil rádiótelefon szolgáltatások fogalmát felváltja a számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások kifejezés. Míg a bekerülő új szolgáltatásokat számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások gyűjtőnévvel illetik.

A NMHH ehhez igazodva 2021-ben azt kíséri majd figyelemmel, hogy a szolgáltatók felkészültek-e az új szabályokra és alkalmazzák-e azokat a gyakorlatban, többek között az előfizetői szerződésre vonatkozó, jelentősen módosult, alapvető szabályokat.

És egy örökzöld téma

A hírközlési hatóság tájékoztatása szerint jövőre kiemelt cél a szolgáltatók hibakezelési gyakorlatának ellenőrzése is, mivel ezzel kapcsolatban sok panasz érkezik a hatósághoz. A mobiltelefonos, mobilinternetes és a televíziós szolgáltatásoknál a hibakezelésben a szolgáltatóknak rögzített eljárásrendet kell követniük, például a határidőn túli hibaelhárításkor kötelesek kötbért fizetni, de az NMHH-hoz érkező kérelmek tanúsága szerint a szabályokat sokszor nem tartják be.

Közösség & HR

CIO Hungary Tavasz 2026: túléljük-e az adattá válásunkat?

Kétnapos tavaszi konferenciánk második napján bemutatkozott a Budapesti Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közösen készített kutatásunk a hazai nagyvállalati informatikáról és informatikai vezetőkről, és az is kiderült, hogy melyek lehetnek az MI terjedésének társadalmi hatásai.
 
Hirdetés

Költségcsökkenésből finanszírozott modernizáció

A cloud-native alkalmazások megkövetelik az adatközpontok modernizációját, amihez a SUSE többek között a virtualizációs költségek csökkentésével szabadítana fel jelentős forrásokat.

A szolgáltatásként kínált mesterséges intelligencia és robotizált folyamatautomatizálási megoldások leegyszerűsítik a bevezetést, miközben új kockázatokat is hoznak.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.