A 90-es évek előtt született felhasználók még első kézből emlékeznek a 3,5-ös flopilemezekkel való szaladgálásra vagy a magnókazetták másolgatására. Ezek azonban egy csomó más technológiával együtt olyan hamar kikoptak a hétköznapi használatból, hogy az ezredforduló utáni nemzedékek egy jelentős részüket nem hogy nem próbálhatták ki, de fel sem ismerik, vagy nem egészen vannak tisztában vele, hogy azok mire szolgáltak.
Bár a YouGov online piackutató felmérése ezúttal a brit 6-18 évesek között készült, egy hasonló kutatás valószínűleg felénk sem adna lényegesen eltérő eredményeket. A legtöbben, 86 százalékban a felénk csipogóként (pager) ismert eszközről és a a teletextről nem tudták megállapítani, hogy mire való; az írásvetítőt 71 százalék nem ismerte, a flopilemezt pedig 67 százalék, vagyis még mindig a válaszadók kétharmad része nem tudta hova tenni.
Néhány év alatt átalakultak a tantermek
A többi eszközt a többség már felismerte, bár a hang- és videokazetták 40 és 37 százalékban fogtak ki rajtuk, és negyed részük az írógépen, a lemezjátszón vagy a postai levelezőlapon is kicsorbult. A változások sebességét még jobban mutatja, hogy a mindössze 29 százalékban felismert írásvetítő esetében például a 16-18 évesek háromnegyede még tudta, hogy miről van szó, de a lekisebbek közül már csak minden huszadik gyerek találkozott ilyesmivel – vagyis a tantermek egyetlen évtized alatt ennyire látványos váltzásokon mentek keresztül.

forrás: YouGov Children’s Omnibus
Ugyanilyen érdekes, hogy az LP lemezjátszót jóval többen felismerték, mint az MP kazettát, vagyis a válaszokból visszaköszön, hogy a technológia a gyűjtők körében reneszánszát éli, míg a kazettákat már tényleg csak a padláson lehet találni. A dolog egyúttal eszünkbe juttathatja a jövőkutatók egyik gyakori figyelmeztetését, miszerint a digitalizálás nem feltétlenül jelenti az adatok örökkévaló fennmaradását, hiszen egy nagy csomó digitális információ abban a pillanatban elvész, amikor eltűnik az előhívásához szükséges szakértelem és technológia.
A felhasználók is teljesen megváltoznak
A Bank of America tavalyi – és az Egyesült Államokban készített – tanulmányból az derült ki, hogy CD lemezeket az emberek nagyjából fele hallgat, 40 százalékuk pedig számológépet vagy vezetékes telefont is használ, sőt VCR (magyarosan képmagnó) is van a háztartások egyhatod részében. Mindez azonban szépen egybevág a YouGov mostani, európai statisztikájával: bár a retró készülékek nem pusztulnak ki egyik napról a másikra, fennmaradásuk nyilvánvalóan azoknak a nemzedékeknek köszönhető, amelyek megszokásból használják őket tovább.
A technológiákkal együtt a felhasználási kultúra is gyorsan változik: ahogy októberben beszámoltunk róla, a Bank of America szerint a felhasználók közel háromnegyede például még betart bizonyos szabályokat a mobilhasználat otthoni korlátozásával kapcsolatban, de ezek a szabályok általában egyéni elhatározásnak és nem közösségi normának tekinthetők – vagyis aki nem mobilozik vezetés közben, az ettől még elkezd facebookozni az ebédlőasztalnál. A válaszadók több mint negyede viszont már egyáltalán nem korlátozza magát az okostelefon használatában.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak