Az Andreessen Horowitz, vagy újabb nevén az a16z befektetőtársaság partnerei nem első alkalommal jegyeznek olyan írást, amelynek kicsengése ellentétes a szakmai berkekben hangoztatott, vagy éppen a közvélekedés szerinti álláspontokkal, várakozásokkal. Legutóbb például annak kapcsán kerültek elő a vállalat szakemberei, amikor a mesterséges intelligenciában utazó startupokba vetett túlzott reményeket igyekeztek lehűteni.

Mennyi az annyi?

Ezúttal a cloud vs. saját infrastruktúra üzemeltetésének költségvonzata került górcső alá. Martin Casado és Sarah Wang terjedelmes elemzésükben arra jutnak, hogy a vállalatméret és egyéb paraméterek figyelembevételével egy sor olyan eset van, amikor sokkal kisebb költséggel jár az adatok tárolása, a szükséges szolgáltatások futtatása egy házon belül kialakított és felügyelt szerverparkkal.

Mindez látszólag ellentmond a cloud szolgáltatók által egyöntetűen sulykolt mondással, miszerint a felhő előnye, hogy a cégek használatarányosan fizetnek érte, nincs szükség nagy tőkebefektetésre, vagy éppen drága szakembergárda fenntartására. A felsorolt előnyöket a tanulmányt jegyzők sem vitatják, ám úgy látják, hogy ez egyre kevésbé lesz igaz, amint a cégméret növekedésnek indul.

Az elemzés során 50, kifejezetten nagypályásnak számító szoftvercég esetében vizsgálták meg, hogy miként alakulna a költésszerkezet, ha a jelenleg használt cloudos konstrukciójukat saját üzemeltetésű rendszerre cserélnék. A szerzők szerint óvatos becsléssel is összességében minimum 100 milliárd dollárnyi pénzt "dobnak ki az ablakon" ezek a vállalatok a cloud használatával. Szélesebb kört vizsgálva pedig 500 milliárdos nagyságrendre teszik a tanulmány írói azt az összeget, amely megtakarítható lenne azzal, hogy nem felhőszolgáltatókra támaszkodva oldanák meg az informatikai rendszerek működtetését.

Kirakatba rakott példának a Dropbox esetét hozzák. A fájltárolásra és -megosztásra specializálódott vállalat két év alatt közel 75 millió dollárt tudott megspórolni azzal, hogy a munkaterhelések jórészét saját üzemeltetésű infrastuktúrára terelték át. Bár minden cég más és más, a szerzők úgy látják, kellően nagy vállalat esetében minimum kétszeresére jön ki a cloudra költött összeg a helyi alternatívához képest.

Wang és Casado a cloud paradoxonaként írja le azt az ívet, miszerint startupként a már korábban említett előnyök miatt őrült lenne valaki nem a felhőt használni, ám ahogy a vállalkozás egyre bővül, úgy lesz egyre racionálisabb az elköltözés gondolata. Azt azért a szerzők is világossá teszik, hogy nem a teljes kivonulás mellett kampányolnak. A cloudos költségek szigorú vizsgálata, optimalizálása, valamint az esetleges költözés lehetőségének a biztosítása (megfelelő technológiák alkalmazásával) ugyanakkor mindenképpen ajánlott.

Van a szónak párja

A pár napja megjelent írásra azóta többen is reagáltak. És habár az alapvető számokat, arányokat általában nem próbálják hiteltelennek, valótlannak beállítani, a megállapításokkal kapcsolatban jelentős kiegészítéseket tesznek. Egy az AWS árazására specializálódott tanácsadó például a Dropbox eredményeit inkább tartja kivételt erősítő szabálynak, mint a cloud relatív drágaságát bizonyító gyakorlati példának. A cloud igénybevételének költségei ugyanis sok más mellett nagyban függnek a tárolt adatok típusától, azok felhasználási céljától és használati gyakoriságától. A szakember azt sem tartja jó ötletnek, ha a rugalmas elszakadás kedvéért felesleges költségekbe verik magukat a szervezetek. Véleménye szerint a legjobb megoldás éppen ennek az ellenkezője: mindent egy lapra, azaz szolgáltatóra feltenni (bármilyen logója is legyen az adott cloudos cégnek).

A tanulmányban név szerint is említett egykori Google-mérnök szintén kiegészítette az a16z oldalán megjelenteket, miszerint a felhőre költött 100 millió dollárnyi szolgáltatást kevesebb mint a feléből ki lehet hozni TCO-alapon a helyi megoldással. Thomas Dullien, aki egy cloudos költségoptimalizálásban utazó céget visz jelenleg ezt azzal árnyalta Twitteren, hogy mindez csak egy ideális forgatókönyv mentén érvényes bizonyos feltételek megléte esetén. Például hiába van meg a kellő vállalatméret egy ilyen spóroláshoz, ha a cég nem talál megfelelően képzett és megfelelő számú szakembert a saját infrastruktúrájának üzemeltetésére, akkor máris sokkal vonzóbbá válik a szolgáltatásként igénybe vehető felhő, ahol a pénz, a paripa és a fegyver is folyamatosan adott a működés biztosítására.