Sokan megtapasztalhatták tegnap az M86-os autópálya csornai elkerülőjének egy lezárt szakaszán, hogy az önvezető autókhoz kapcsolódó tesztelésekben, mérésekben a legtöbbször nincs semmi látványos. A beszenzorozott lezárt útszakaszon Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói 15 önvezetésre képes autóval végeztek méréseket. Az esemény fontosságát jelezte, hogy a konzorciumot alkotó cégek és a Innovációs és Technológiai Minisztérium a legmagasabb szinten képviselte magát.
A projektindító sajtótájékoztatóra összegyűlt szép számú közönség azonban túl sok látványos jelenetet nem láthatott, legfeljebb arra csodálkozhatott rá, hogy a kísérletben használt autók inkább hasonlítottak egy autó formájú hitech számítógépre, mint egy közlekedési eszközre. A mérések alatt az autók nem is önvezető módban közlekednek: a lényeg ugyanis nem ebben van, hanem annak minél pontosabb rögzítésében, hogy mit "lát" az autó a saját szenzoraival a környezetéből, és mit látnak az útszakaszon elhelyezett szenzorok az autókból.
Mint azt Tihanyi Viktor az önvezetéssel kapcsolatos kutatásokat összefogó Automated Drive laboratórium kutatási vezetője lapunknak elmagyarázta, első lépésként létrehozták az útszakasz pontfelhős 3D-s modelljét. A mérések során kapott adatok ebbe a 3D-s modellbe kerülnek majd bele. A cél az, hogy az adatok segítségével létrehozzák a teljes közlekedési rendszer (autók és környezet) digitális ikerjét. Ez lesz majd az alapja a további kutatásokhoz használt modelleknek.
Arccal a vegyes közlekedés felé
Mint azt Szalay Zsolt, az Automated Drive vezetője elmondta, olyan felhős autonóm irányítási rendszeren dolgoznak, amely megoldást ad vegyes közlekedés esetén is, azaz kezelni tud minden olyan szituációt, amit az autonóm és az emberek irányította járművek együttese okozhat. A laborvezető külön kihangsúlyozta, hogy a BME megközelítése, amely az okos infrastruktúra és a járművek szenzoraiból származó adatok együttes kezelésével, feldolgozásával oldaná meg a vegyes közlekedésben az irányítást, unikális, ahogy az ilyen jellegű, valós környezetben, közúton végzett mérésekre is eddig csak a BME által létrehozott konzorcium vállalkozott.
A mérések során az autók szenzorai, kamerái, LIDAR-jai centiméteres pontossággal térképezik fel a környezetüket, és rögzítenek adatokat különböző közlekedési szituációkban nappal és éjszaka. A külső szenzorok, kamerák stb. pedig az autók mozgását követik ugyanilyen pontossággal. A koncepció szerint ezek az adatok egy felhős rendszerbe kerülnek, mondta Tihanyi Viktor, és onnan érkezhetnek az irányító parancsok is a járművekhez. Mivel ez csak alacsony késleltetésnél működik, a koncepció megvalósításának feltétele az 5G-s adatátvitel.
Kérdés persze, hogy az ilyen jellegű irányító rendszerekre az iparág mely szereplői lesznek vevők. Mint a projektindító rendezvény egyik résztvevője megjegyezte, ez az irányítási modell számos kérdést vet fel az adatvédelemtől a biztonságig. A BME kutatásainak azonban van egy olyan irányvonala, amire a gyártók pozíciójukból adódóan kevesebb figyelmet szentelnek: az autonóm közlekedéshez szükséges infrastruktúra. Egy központi mesterségesintelligencia-alapú adatfeldolgozás javaslatokat és figyelmeztetéseket továbbíthat az emberi vagy gépi vezetőknek, de akár kommunikációs platformként is szolgálhat a járművek számára, hogy azok hatékonyabban tudjanak együttműködni.
Sok év munkája kell még
Mindazonáltal egyelőre nem az ipari hasznosítás a kérdés. A kutatók szerint is legalább 5-10 éves munka áll előttük. De nem csak technológiai kérdéseket kell megoldani: számtalan szabvány és szolgáltatási modell hiányzik még ahhoz, hogy az okos infrastruktúrára épülő, biztonságos autonóm közlekedés megvalósulhasson. A projektnek ugyanakkor van egy közvetlenül hasznosítható célja is: olyan inkubációs tesztkörnyezetet biztosítani, ami még több hazai és autóipari szereplőt vonz. Erre a projektindító sajtótájékoztatón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is kitért, utalva arra a G7-en megjelent cikkre, amely a ZalaZone veszteségeiről számolt be. A miniszter elmondta: a Zalaegerszeg melletti tesztpálya még nem kész, de már készül a harmadik ütem, és utána lesz értelme a nyereségességét vizsgálni.
A BME a kutatási projekthez a Knorr-Bremsét, a Magyar Közút Zrt., az Ericssont, a Magyar Telekomot is megnyerte osztrák iparági szereplők mellett.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak