Bár az úgynevezett farmmenedzsment-szoftverek (farm management software, FMS) területén is egyre nagyobb a verseny, a hozzáértők szerint olyan területről van szó, ahol eddig még nem akakultak ki a globálisan is meghatározó piaci szereplők. A feltörekvő vállalkozásokba viszont folyamatosan áramlik a kockázati befektetők pénze, ami esetenkét több tízmillió dolláros tőkeinjekciókat jelent. Mindez arra utal, hogy az FMS megoldásokban egyre többen látnak nagy lehetőségeket.

Legutóbb az Észtországban működő, eAgronom nevű startup turnézta végig a híroldalakat egy sikeresen lezárt, 6,4 millió dollár (nagyjából 2,3 milliárd forint) értékű befektetési körrel. Ez a korábban már begyűjtött befektetésekkel és egy korábbi, több százezer eurós EU-támogatással együtt már a 9 millió eurót is bőven meghaladó finanszírozást jelent a 2016 óta működő társaság számra, mely egy mezőgazdasági alapú szén-dioxid-kibocsátási platform létrehozását célozta meg.

Ma már egyértelműen a mezőgazdaságot tekintik a globális kibocsátás egyik fő forrásának, és az óceánokon kívül a talaj jelenti a legfontosabb tényezőt a szén-dioxid megkötésében, a bolygónak ebben a tekintetben is fenntartható gazdálkodási gyakorlatokra lesz szüksége a klímaváltozás kezeléséhez. Az eAgronom tevékenysége arra a felismerésre épül, hogy a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére itt sem jellemző az átláthatóság és a visszamérhetőség, amit a startup a blokklánc-technológia bevetésével változtatna meg.

A mostani üzletről kiadott közleményben az eAgronom alapító vezérigazgatója azt ecseteli, hogy a mezőgazdaságban eddig szerzett technológiai tapasztalataik révén egyedülálló helyzetben vannak, hogy biztosítsák az ellenőrizhetőséget, ezen keresztül pedig a tőkéhez való hozzáférés lehetőségét az érintett vállalkozások számára a magas minőségű szén-dioxid-kibocsátási kreditek vezető fejlesztőjeként.

Így képzelnek el egy web3-as platformot

A szén-dioxid-gazdálkodássalösszefüggő mezőgazdasági módszerek (carbon framing) már felfutóban vannak, legalább fél tucat másik startup neve is gyakran forog a témával kapcsolatban, de léteznek pályázati lehetőségek például az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programjának keretében is. A cél nyilván a mezőgazdaság "dekarbonizálása", amelyet a szabályozás, az ösztönzők, a kutatás-fejlesztés és a fogyasztói magatartás átalakításának kombinációjával próbálnak elérni.

A TechCrunch beszámolója szerint az eAgronom ezek között egyértelműen az ösztönzők kategóriájába sorolja magát, de úgy látja, hogy éppen ebben a szegmensben tapasztalható a legerősebb verseny. A cég tulajdonképpen a vállalati ESG-költségvetésekre hajt, hozzátéve, hogy az itt működő szakemberekneknek van a legtöbb lehetőségük a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozására, legyen szó a tisztább élelmiszertermelésről vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásáról.

Az észt startup platformja elsősorban a gazdálkodók adminisztrációs terheit hivatott csökkenteni, ami még mindig gyakran jelent kizárólag papíralapú folyamatokat. A mezőgazdasági szén-dioxid-kibocsátási kreditek és a vonatkozó követési technológiák fejlesztésével a társaság már az Európai Unión kívüli piacokon is megjelenne, elindítja a web3-alapú Solid Worldöt, amelyik már web3-as decentralizált autonóm szervezetként (DAO), a közösségük által működtetett irányítási rendszerben vinné a szén-dioxid-projekteket és azok finanszírozását.

Az eAgronom ügyfelei között állítólag már legalább 1500 európai agrárvállalkozás van, amelyek együttesen több mint egymillió hektár szántóföldet fednek le a kontinensen. Mivel a felügyeleti szoftverek és a gazdálkodói hálózatok stratégiai előnyt ígérnek a felhasználóknak, a klímaváltozás elleni küzdelmet a pénzügyi sikerességgel próbálják összekapcsolni. Ahogy a legutóbbi körben résztvevő egyik befektető kiemeli, a web3 nagyon felkapott dolog lett, de az eAgronom éppenséggel konkrét alkalmazásokkal is rendelekezik ezen a területen.