A Magyar Nemzeti Bank egyelőre csak annyit foglalkozik a virtuális fizetőeszközzel, hogy újra és újra felhívja veszélyeire a figyelmet. Közben egyre több helyen lehet vele fizetni.

Ha egy üzlet beindul... A bitcoin esetében be is indult: egyre több helyen lehet vele fizetni, és egyfajta virtuális pénzügyi kultúra is kialakult. Van a virtuális fizetőeszközökkel speciális szaklapja is: a CoinDesk foglalkozik a virtuális fizetőeszközök technológiai hátterével éppúgy, mint a szabályozással, a bitcoin gazdasági hatásaival és mindenekelőtt folyamatosan tájékoztat az árfolyamokról. Egy sor jel mutat arra, hogy a bitcoin a mainstream gazdaság részévé válik.

A CoinDesk kidolgozott egy mutatót, a Bitcoin Market Potential Indexet (BMPI), amely azt mutatja meg, hogy egy országban mekkora a valószínűsége annak, hogy bevezessék a bitcoint fizetőeszközként. Az online lap 39 tényezőt vizsgál: többe között olyanokat, hogy milyen az adott országban a technológia elterjedtsége, mekkora a bitcoin-penetráció, milyen mértékű az infláció, mekkora a feketegazdaság, van-e pénzügyi válság stb.

A mutatóhoz az adatokat nemzetközi szervezetektől, például az IMF-től, magáncégektől, és különböző kutatásokból gyűjtik be.

Élen a feltörekvő országok

A mostani rangsor első három helyén Argentína, Venezuela és Zimbabwe áll. Argentína a szerzők szerint a tartósan magas infláció, a nagy feketegazdasága és rendszeresen visszatérő pénzügyi válságai miatt került az élre. Hasonló a helyzet Venezuelában is, Zimbabwe pedig elsősorban annak köszönheti előkelő helyét, hogy ott extrémen magas (63 százalék) a feketegazdaság részesedése a GDP-ből.

A lista első tíz helyezettje sorrendben (a teljes lista egy kattintásnyira):

1. Argentína
2. Venezuela
3. Zimbabwe
4. India
5. Nigéria
6.Brazília
7. Egyesült Államok
8. Nicaragua
9. Oroszország
10. Izland
...
107. Burundi
108. Magyarország
109. Saint Lucia

A magyar Bitcoin-viszonyokról keveset tudni

Arról, hogy Magyarországon mi történik Bitcoin-ügyben, legfőképpen a Magyar Bitcoin Portálról értesülhetünk, például az első budapesti bitcoin ATM beüzemeléséről az Anker Klubban. Szóval szép lassan Magyarország is felkerül a bitcoin világtérképére.

A Magyar Nemzeti Bank azonban egyelőre úgy tűnik, nem nagyon tud mit kezdeni a folyamattal. Közleményeikben elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy a "virtuális fizetési eszköz ára kiszámíthatatlanul változik, a fizetési rendszer felügyelet, garanciális és kárviselési szabályok nélkül működik." Éppen ezért sokkal kockázatosabbak is a fogyasztók számára, mint a már ismert elektronikus fizetési megoldások (bankkártya, elektronikus pénz).

Augusztus végén helyezték üzembe: az első budapesti bitcoin ATM az Anker Klubbban (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

"A Bitcoin-nak és a hozzá hasonló fizetésre használható virtuális eszközöknek nincs hivatalos kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem. Ezen eszközök esetében hiányoznak a megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok is, amelyek például visszaélés, ellopás esetén védenék a fogyasztók érdekeit. Tovább növeli a kockázatokat, hogy a Bitcoin és a hasonló, fizetésre használható virtuális eszközök ára, felhasználási értéke rendkívül gyorsan és a fogyasztók számára kiszámíthatatlan módon változhat" – írja az MNB egyik legutóbbi közleménye.

Arra azonban szakértők sokasága hívta fel már a figyelmet, hogy számtalan olyan folyamat zajlik a világban, ami egyre inkább a bitcoin jellegű fizetési rendszerek felé tereli az embereket. A legközvetlenebb hatást nyilván az váltja ki, hogy egyre több cég fogadja el világszerte.

Van azonban más is a háttérben. Egy londoni egyetem antropológiai tanszéke ezer fős mintán végzett kutatást 2013-ban. A válaszadók 42 százaléka anarchokapitalistának vallotta magát, és egyáltalán nem bánná az állam megszűnését. Számukra kézenfekvő a bitcoint használni. Mert ahogy az MNB közleménye is fogalmaz: "A Bitcoin-nak és a hozzá hasonló fizetésre használható virtuális eszközöknek nincs hivatalos kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem." Hát talán éppen ezért kedvelik sokan, és ezért sikeres az az amerikai akció is, amely lehetővé teszi Colorado államban, hogy bitcoinért vásárolhassunk gyógyászati célra marihuánát.

Egyes szakértők úgy vélik, Európa belátható időn a bitcoin fellegvára lehet. Ennek szintén társadalmi okai vannak. Az Európai Unió egy sor országának lakossága számára ugyanis eleven emlék egy új pénz, az euró bevezetése. Ők eleve nyitottabbak egy újabb cserére, hiszen megélhették: a fizetőeszköz leváltása nem a világ.

Közösség & HR

A cloudos játékból sem maradhat ki a Facebook

A közösségi óriás is beszáll a streamelt játékok piacára. Tanulva egyes korábbi próbálkozók hibájából, a Facebook óvatosan indít.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.