A bankszektorban is azzal küzd az IT, hogy egyre kevesebb jut fejlesztésekre, miközben az ügyfelek igényei nőnek. A igények és lehetőségek közti távolságot sok bank a mesterséges intelligencia segítségével hidalná át, hogy megőrizze vagy javítsa versenyképességét, állítja a közelmúltban kiadott Global Banking Benchmark Study 2024 című tanulmány, amelyhez több mint ezer bankvezetőt kérdezett meg világszerte a Publicis Sapient (a cég MI-alapú vállalati megoldásokat kínál felhőből).

A tendencia általános: mindössze a válaszadók 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még egyáltalán nem foglalkoznak a generatív MI-vel.

Személye szabott ügyfélutak

A tanulmány szerint a bankok elsősorban az ügyfélélmény területén remélnek sokat a technológiától. Az ügyfélélmény átalakítására fordított költségek közel harmada már most is valamilyen MI-alapú (vagy gépi tanulási) megoldásra megy. A legtöbben (a bankok 42 százaléka) a személyre szabott ügyfélutak kialakítását szeretnék megoldani ezekkel a technológiákkal.

A következő három évben szintén fókusztéma lesz a mesterséges intelligenciával támogatott adatelemzés, valamint a generatív MI használatának bevezetése a belső folyamatokban. Ennek kapcsán kiderült: a bankok felső vezetői azzal is tisztában vannak, hogy fel kell készíteniük az alkalmazottakat az MI használatára, hogy ezek a tervek sikeresek, sőt egyáltalán megvalósíthatók legyenek.

A legtöbb pénzintézet (61 százalék) egyelőre csak a belső folyamataiban kísérletezik a generatív MI-vel. Használják például hitelképesség-elemzésre, portfóliókezelésre, kockázatértékelésre, szerződések, ajánlatok, tenderek stb. dokumentumok előállításának támogatására. A bankok 55 százalékánál működik valamilyen generatív MI-alapú asszisztens, de sokan (49 százalék) marketing vagy ügyfélszolgálati területen is használják legalább kísérleti jelleggel.

MI-be fektetni kifizetődő

Bár a fentiek az MI gyors banki adoptációját vetítik előre, a kutatás szerint összességében mintha lassulna a szektor digitális transzformációja. Mindössze minden tizedek vezető látja szervezetét az átalakulás terén vezetőnek (arányuk két év alatt feleződött). A legtöbben a szabályozási környezet okozta nehézségeket, szervezetük működési agilitásának hiányát, a meglévő elavult alaptechnológiájukat és a pénzhiányt említették lassító tényezőként.

Ezek a körülmények hatnak az MI bevezetésétől várt célokra is. Jóllehet az ügyfélélmény javítása fontos, a digitális átalakulással kapcsolatos prioritáslistára a banki vezetők legszívesebben ilyeneket írnának: jövedelmezőség javítása, magasabb árrés, hatékonyság javítása, rugalmasság növelése, költségcsökkentés stb.

Bár a bankok óvatosak, a kutatás adatai azt mutatják, az MI-beruházások megtérülnek. Azoknak a bankoknak a vezetői, amelyeknél vállalták ennek a befektetésnek a kockázatát, jelentős hatékonyságnövekedésről számoltak be.

Az MI bevezetésében élen járó cégek nem csupán többet költöttek. Figyeltek például arra, hogy az egész szervezet számára prioritás legyen a mesterséges intelligencia. Nem készen kapható, hanem testre szabott megoldásban gondolkodtak, valamint figyelmet fordítottak arra, hogy meglegyen a két technikai alapfeltétel: a megfelelő belső szakértelem, valamint a modellek képzéséhez szükséges megfelelő minőségű adatok.

A Global Banking Benchmark Study 2024 című tanulmány letöltési helye »