Úgy tűnik, több mint 5 tonnányi almás eszköz hagyta el a nem megfelelő formátumban az Apple egyik (elvileg) újrahasznosításra szerződött partnerét. A bírosághoz eljuttatott hivatalos anyag szerint a GEEP Canadánál nagyjából 100 ezer telefont, táblagépet és okosórát értékesítettek ahelyett, hogy apró darabokra szedték volna ezeket a készülékeket.

A kétes ügylettel kapcsolatos nyomokra a 2015. és 2017. között lefolytatott ellenőrzések során bukkant Cupertino. A több mint 500 ezer termék állapotára kiterjedő audit során kiderült, hogy ezek 18 százaléka még mindig kapcsolódik az internetre valamelyik mobil szolgáltató hálózatán keresztül. Mivel a vizsgálat nem terjedt ki a wifin keresztül csatlakozó eszközökre, így a valós arány értelemszerűen ennél még több lehetett. A probléma ezzel ugye csak annyi volt, hogy ezeknek a készülékeknek papíron már nem is szabadott volna működni, mivel újrahasznosításra lettek átadva különböző szerződőpartnereknek.

A szálak végül az említett kanadai céghez vezettek, amelytől az Apple most 31 millió kanadai dollár kártérítést követel. A megvádolt vállalat egyébként magát a vádakat nem cáfolta, de azzal védekezik, hogy azt nem cégszinten követte el, hanem néhány dolgozója titokban lopta ki ezeket az eszközöket. Azt leszámítva, hogy meglehetősen életszerűtlen mindezt ilyen mennyiségben észrevétlenül művelni, még az is gyengíti az érvelést, hogy az elkövetők a GEEP magas rangú vezetői voltak.

Újrahasznosítási problémák

Bár az Apple hivatalosan is forgalmaz használt, felújított modelleket, a cég minőségi elvárásainak nem megfelelő készülékeket kisebb részben házon belül, de jellemzően inkább külső partnerekkel igyekszik újrahasznosítani. Ilyen menthetetlennek ítélt telefonokat, tableteket és órákat kapott a megvádolt kanadai vállalkozás is, ahol ugye a fentiek alapján nem az történt, mint amire szerződtek.

A konkrét esetben valószínűleg az Apple javára dönt majd a bíróság, azonban Cupertino felelőssége is felmerül az újrahasznosítás kapcsán. Környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek ugyanis régóta támadják a céget amiatt, mert termékeit legendásan nehéz szétszerelni, és így újrahasznosításuk sem lehet kellően hatékony és minél teljesebb körű.

Az Apple a probléma élét olyan PR-szagú akciókkal igyekszik elvenni, mint a 2016-ban bemutatott, Liam névre keresztelt rendszer. A használt iPhone-ok robotizált szétszerelésére fejlesztett egység azonban hiába dolgozik páratlan gyorsasággal, ha sokkal több lenne belőle és mind állandóan dolgozna, akkor is csak a vállalat által előállított termékek elhanyagolható töredékéből tudna értékes alapanyagokat visszanyerni.

A gyártó kritikusai éppen azzal érveltek, hogy a látványos robotizálás helyett érdemesebb lenne a készülékeket könnyebben feldolgozhatóvá tervezni, különösen, hogy azok nagy része Afrikában és Ázsiában köt ki, ahol nem adott a Liamhez hasonló infrastrukturális háttér.