Tíz mobil eszközre letöltött alkalmazásból kilenc ingyenes, a maradék nagyobb része is alig néhány dollárba kerül. A Gartner szerint érdemes újragondolni, hogyan lehet pénzt keresni az appokból.
Idén a különböző alkalmazásáruházak kínálatában megtalálható programok letöltési száma bőven meghaladja majd a 45 milliárdot, ám ezekért több mint 40 milliárd esetben nem fognak fizetni, mivel ingyenes alkalmazást installálnak. Ráadásul a Gartner letöltött mobil applikációkat vizsgáló előrejelzése szerint az arány az elkövetkező években egyre inkább az ingyenes megoldások felé tolódik el. 2016-ra például már azt prognosztizálja a kutatócég, hogy a közel 310 milliárd letöltött app mindössze 7 százalékát teszik ki a fizetős programok.
Alkalmazásboltokból letöltött programok világszinten (millió darab)
Almaszüret ■ Nem túl meglepő, hogy a letöltések rendszer és márka szintű elemzésénél az derül ki, hogy az iPad és iPhone termékeivel komoly pozíciókat foglaló Apple-höz kötődik a teljes forgalom közel fele. A Gartner számításai alapján az App Store-ból idén letöltött alkalmazások száma meghaladja majd a 21 milliárdot. Ez annak fényében még jobb eredmény, hogy a teljes appkínálat "mindössze" negyedét mondhatja magának a cupertinói vállalat. Az Apple mellett jelentős forgalmat bonyolít a Google Play, és a Windows Phone 8-nak és a Windows 8-cal futó új tableteknek köszönhetően várhatóan felélénkül a Microsoft online alkalmazásboltja is.
A nagyok mellett azonban van lehetősége a kisebb, független megoldásoknak is, amelyek egy-egy erős márkára vagy a helyi sajátságokra támaszkodva tudnak konkurálni. Az Amazon
Kindle Fire-je például egy ilyen lehetőség, de említhető a desktop mellett mobilra is letölthető programokat kínáló Facebook
App Center. Kínában pedig egyelőre nagyon jól elvannak a független androidos appboltok, mivel a Google Play nincs jelen az országban.
Fizető kiskapu ■ A fentebb vázolt ingyenességi hullám viszont az ökoszisztéma egyik résztvevőjének, így sem a fejlesztőknek, sem az applikációt kínáló boltoknak nem jó hír (és a felhasználónak sem, mert nem lesz miből fejleszteni). Mivel láthatóan egyre kevesebb esetben lehet a letöltésért pénzt kérni, más utat kell keresni a felhasználók pénztárcájához. Szerencsére ezt nem szükséges feltaláni, mivel már most is jelen van a
freemium, azaz az ingyenes applikáción belüli fizetés modellje.
41 százalékát
adja majd 2016-ban az appokból származó bevételeknek az alkalmazáson belüli vásárlás.
A Gartner úgy látja, hogy erre az elkövetkező esztendőkben egyre komolyabb hangsúly kerül. Míg idén körülbelül 10 százalékát adja az összbevételnek az appon belül vásárlás, 2016-ban várhatóan ez az arány már eléri a 41 százalékot is. Magától értetődő módon a kutatócég azt javasolja az alkalmazásboltok üzemeltetőinek, hogy minél hatékonyabban támogassák ezt a lehetőséget, mert ezzel tudnak megfelelően vonzó bevételi forrást kínálni a rendszerekre fejlesztő cégek számára. Ha pedig egy alkalmazásbolt népszerű a fejlesztők körében, az több programot jelent a portfólióban, abból pedig több letöltés, majd fokozatosan egyre több bevétel várható. A bevételből pedig jobb esetben marad egy kis profit, bár a nyári kimutatások szerint csak nagyon
keveseknek adatik meg.
