Van, amikor az ellenségeskedésen felül kell emelkedni, és elfelejtve a korábbi pengeváltásokat, ki kell állni egy közös ügy mellett. Legalábbis egy mesében ez így szokott történni. Az üzleti világ azonban nem tündérország, így a Google vezetője sem fogalmazott túlságosan egyenesen, amikor megszólalt a rivális Apple és az FBI héten körvonalazódó csörtéjével kapcsolatban.

A terroristák vagy a személyes adatok védelme?

A kérdéses ügy rendkívül kényes téma, hiszen a nyomozó hatóság a decemberben San Bernardinóban történt, 14 halálos áldozattal járó terrortámadás egyik elkövetőjének iPhone-ját kívánja feltörni, és az azokon tárolt adatokhoz hozzájutni. Ehhez azonban az Apple segítsége kell. A telefon ugyanis a PIN-kód tízszeri hibás megadása után automatikusan törli magát. Ennek kiiktatását, illetve a próbálkozások gyorsítását és automatizálását akarja elérni az FBI, hogy aztán a kombinációk végigfuttatásával bejussanak a védelmi fal mögé.

Az Apple részéről egyáltalán nem rajonganak ezért az ötletért, és vélhetően sok körből álló jogi csatározás veszi kezdetét. Egyrészt jelenleg nincs is ilyen megoldásuk, másrészt készíteni sem akarnak, mert az a cég szerint rendkívül veszélyes vállalkozás lenne. Például ezt követően az FBI már kérés, bírói felhatalmazás nélkül belenézhetne akármelyik, tulajdonába került iPhone-ba. Sőt az sem elképzelhetetlen, hogy az ügynökségtől ilyen-olyan módon kikerülve akár alvilági haszonélvezői is lennének az ügynek.

A vállalat vezetője nyílt levélben reagált a bírói bólintást kapott FBI-követelésre, amely egyébként egy 1789-es törvény eddig példa nélkül álló felhasználásán alapszik. Utóbbi fényes bizonyítéka annak, hogy a technológiai fejlődést képtelen lekövetni a törvényi szabályozás, ezért rendkívül sok problémát hoz felszínre egy-egy ilyen eset. Tim Cook természetesen nem vitatja a hatóságok jogát és kötelezettségeit a lakosság védelmével és a terrorfenyegetés leküzdésével kapcsolatban, ám véleménye szerint a kérés teljesítése beláthatatlan következményekkel járna. Ugyanerre a törvényre hivatkozva a hatóság követelhetné és többek között elérhetné a felhasználók egymás között váltott chatüzeneteit, hozzáférhetne a mikrofon és a kamera kezeléséhez.

Aknamező

A felhasználói adatok védelme az állami túlkapásokkal szemben alapesetben nagyon hálás téme és összességében biztosan üzleti haszonra váltható egy-egy ilyen harcos kiállás. A konkrét ügyben azonban egy Iszlám Államhoz köthető többszörös gyilkos készülékéről van szó. Így ha a szereplők nem vigyáznak, könnyen rájuk lehet kenni, hogy a nyomozás elősegítése helyett a terrorizmust támogatják.

A lehallgatási botrányt kirobbantó Edward Snowden az évtized legfontosabb technológiai ügyének nevezte az esetet, és azt írta, ha a Google csendben marad, akkor azzal állást is foglal, de nem a nép oldalán. Nos, ha nem is Snowden twittje miatt, de végül Sundar Pichai, a Google vezére sem maradt szótlan. Szintén Twitteren megjelent üzeneteiben fontos írásnak nevezte Cook levelét, és azt mondta, a hackelési lehetőség biztosítása alááshatja a személyes adatok védelmét. Lényegében megismételte kollégája azon kijelentését is, hogy ha a hatóságok megfelelő felhatalmazással kérnek adatokat, azokat a cégek át is adják. Végül azonban egy egyértelmű támogató mondat helyett azzal zárta a témát, hogy érdeklődéssel figyeli majd az ebben a rendkívül fontos kérdésben zajló nyílt és átgondolt vitát.

Az óvatos támogatás mögött egyrészt a már említett PR-aknamező állhat, másrészt viszont indokolhatják a régebbi sérelmek is. Az Apple ugyanis előszeretettel parádézik a felhasználók személyes adatainak legfőbb védelmezőjeként, miközben rendszeresen a Google és a Facebook fejére olvassa, hogy ők ugyanebben a kérdéskörben nem kellően szigorúak.

Egy viszont biztos: a feltörhető iPhone ügye bírósági fellebbezések és meghallgatások egyész sorát fogja magával hozni, és szakértők szerint a végső állomás valószínűleg a legfelsőbb bíróság szintje lesz.