Bitport:  A mobilipar idei barcelonai világkonferenciáján szinte minden az 5G-ről szólt. Komoly vita volt többek között a mobilhálózatok alapját adó frekvenciák értékesítési gyakorlatáról is. A generációváltással kapcsolatban a GSM-szolgáltatók szövetsége számos változásra és változtatásra hívta fel a figyelmet. Most és a következő években a hangsúly például megint a hálózatépítésre terelődik. Mennyire készült fel erre a hazai szabályozó hatóság?

Vári Péter: Már a jelenlegi intenzív 4G mobilhálózat építések is több szakterületet érintenek az NMHH-nál, köztük az építmény- és a frekvenciaengedélyezést, valamint a hatósági mérési tevékenységet. A toronyengedélyezések kapcsán tavaly a szakma javaslatainak és igényeinek figyelembevételével jogilag is akadálymentesítettük az engedélyezést, ami gyorsította és egyszerűsítette az ügyintézést.

Előfordulnak persze még olyan helyzetek, hogy a szolgáltatónak másfél évébe is belekerül, mire egy kiszemelt helyszínre tornyot építhet. Ennek azonban a hatóságunktól független oka van: az, hogy a szolgáltatók a kiválasztott helyszíneken olyan helyi sajátosságokba ütközhetnek – például természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek vagy közeli repterek esetében –, ahol nehezen tudnak a sokféle elvárásnak megfelelni és megfelelő megoldásokat találni.

A mobilszolgáltatók frekvenciahasználatát könnyíti, hogy a rádióengedélyt keretengedély formájában adjuk ki. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak nem kell minden egyes bázisállomásra engedélyt kérni, rugalmasan telepíthetik az állomásokat, és erről elég utólag és időszakonként tájékoztatni az NMHH-t.

Az ellenőrzés és zavarelhárítás viszont jelentős feladatot ró mérőszolgálatunkra, emiatt a 2020-ig szóló spektrumstratégiánkban kiemelt helyen szerepel ennek intenzív fejlesztése. A technológiai fejlődést együtt kell követnünk a szolgáltatókkal.

Vári Péter

Bitport.: Az érvényes frekvenciagazdálkodás mennyire felel meg az új rendszerek, az 5G, az ipari internet és a dolgok internete (IoT) igényeinek?

V.P.: A hazai piac szabályozása a szolgáltatókkal közösen megalkotott spektrumstratégia mentén zajlik. A legutóbbit 2015-ben fogadtuk el, mely a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozik. Megalkotásánál már eleve figyelembe vettük a jövőbeni változásokat, technológia trendeket. Ilyen tervezett változás például a 700 MHz-es sáv használatának átalakítása – melyet jelenleg a földfelszíni TV műsorszórás használ – és ezt 2020 után, az uniós szabályozással összhangban, mobil szélessávú szolgáltatás céljára kívánjuk hasznosítani. Szintén kiemelt terület az intelligens közlekedési rendszerek támogatása is, amibe nemcsak az 5G-re dedikált sávok biztosítása értendő bele.

Ami leginkább érdekli a szakmai közösséget most, az valóban a 700 MHz-es sáv hazai jövőképe. Jelenleg még földfelszíni TV műsorszórás folyik ebben a sávban, ezt a szolgáltatást országosan az Antenna Hungária (AH) Zrt. nyújtja, illetve néhány helyi televízió is ezt a sávot használja.

Nemzetközi téren az elmúlt években több szinten megindultak a koordinációs egyeztetések a hatóságok között, hogy mikor és milyen módon folytatható a TV műsorszórás a szűkülő UHF sávban, és milyen módon indulhat el ebben a sávrészben a szélessávú mobil szolgáltatás az adott országokban. A műsorszórás esetében a szűkülő spektrum nem feltétlenül jelent kapacitáscsökkenést, a DVB-T technológiáról a DVB-T 2 technológiára való áttéréssel megőrizhető a televíziós multiplexek kapacitása.

Az unió megalkotta az új szabályozást arról, hogyan kell felosztani a 700 MHz-es sávot a mobil célú (MFCN), valamint egyéb hálózatokra, amibe beletartozhat a PPDR (Public Protection and Disaster Relief– szélessávú közrend- és katasztrófavédelmi rendszer), vagyis a TETRA-utód LTE-alapú szélessávú készenléti rendszer is.

Ne felejtsük el, hogy a 700 MHz-es sávú műsorszórás mind az AH-nak, mind a helyi televízióknak 2020.szeptember 5-ig még biztosított, így van idő a felkészülésre. Az uniós szabályozásnak megfelelően el kell készítenünk a 700 MHz használatának átalakítására vonatkozó nemzeti ütemtervünket. Arról nincs információm, hogy a többi uniós tagállam hol tart a saját ütemterv megalkotásával, de nálunk e folyamatban már tavaly elindult. Az uniós szinten publikálandó ütemterv véglegesítéséhez azonban elengedhetetlen, hogy a közeljövőben megismerjük a szolgáltatók véleményét egy szakmai konzultáció keretében.  

Itthon legkorábban 2020-ban nyílik meg a mobilok számára a 700 MHz-es sáv

Bitport: Addigra viszont talán már a lineáris tévézés is megszűnik…

V.P.: Nem egészen, 2020 után is még biztosan lesz igény a földfelszíni műsorszórásra. Az uniós szabályozás szerint a megmaradt UHF sávban 2030-ig garantálni kell a földfelszíni műsorszórási célú használatot.

A mobilcégek számára tehát legkorábban 2020 őszén nyílik meg a 700 MHz-es sáv, az addig lefolytatott értékesítési eljárás alapján. A hatóság természetesen támogatja az új technológiák megjelenését, tesztelését, így elképzelhető, hogy adott földrajzi területen a szolgáltatók e dátum előtt is tesztelhetik az 5G-s hálózat képességeit. Ilyen tesztelésre nyílhat lehetőség például a Zalaegerszeg mellett épülő, önvezető autóknak szánt tesztpályán is.

Bitport: Marad tehát a pályáztatásos, árveréses rendszer, vagy eljöhet az a pillanat is, hogy a szolgáltatók, mint egy boltban vesznek a rendelkezésre álló frekvenciakínálatból?

V.P.: Az új sávok egy részénél szóba jöhet a "polcról vásárlás" is. Az NMHH említett spektrumstratégiája több új frekvenciasávot említ, amely a mobilszolgáltatók számára értékes lehet. A polcról vásárlás azt jelenti, hogy versenyeztetési eljáráson kívül, kérelemre a hatóságtól lehet frekvenciahasználati jogot szerezni engedélyezési eljárás keretében. Ez azonban csak olyan sávok esetben lehetséges, amelyek bőségesen állnak rendelkezésre, és emiatt nem indokolt, hogy a rendelkezésre álló készletet versenyeztetéssel értékesítsük.

Az olyan sávok esetében, amelyek valóban komoly értéket képviselnek a szolgáltatónak és végső soron az előfizetőnek, ráadásul korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, továbbra is a pályázati vagy árverési értékesítés a járható út. Az, hogy mikor tekinthető egy sáv polcról levehetőnek, természetesen sok mindentől függ, például attól is, hogy legyen megfelelő berendezés, készülék a hálózatépítéstől az előfizetői terminálig.

Az egyik lehetséges polcról vehető sáv az 1500 MHz-es, amit régebben a digitális rádiózásra alkalmas sávként ismertünk, ami most a mobilszolgáltatók számára kiegészítő letöltési sávként jöhet szóba. Ez viszont lehet, hogy már nem is akkora érték a szolgáltatóknak, mert a felhasználói szokások változásával a jövőben inkább a feltöltést (Instagram,YouTube), mint a letöltést kell erősíteniük.

Egy másik lehetséges sáv a 2300 MHz-es. Más országokban, ebben a sávban a rendezvényeken használt vezeték nélküli kamerák, mikrofonok üzemelnek. A sáv ma Magyarországon nincs használatban. Hogy ez érték lehet-e a mobilszolgáltatók számára, még a jövő zenéje.

Fontosnak tartjuk, hogy a spektrumstratégiát és annak ütemezését kövessük. A konkrét értékesítési eljárásokat szakmai konzultáció kell, hogy megelőzze annak érdekében, hogy a sávok megfelelő időben és módon kerülhessenek használatba. Ilyen konzultációra a közeljövőben kerülhet sor.

Jönnek a magasabb frekvenciatartomány 5G sávjai

Bitport: Milyen egyéb 5G-s sávok vannak még a hazai választékban?

V.P.: 5G-s sávnak tekinthető a 2600 MHz-es sáv, melyből a három nagy mobilszolgáltató korábban szerzett. E sávban még elérhető egy kisebb TDD blokk. 5G-s sáv a 3400-3800 MHz-es sáv is. Utóbbiból tavaly két mobilszolgáltató is vásárolt.

Az EU-n belül célul tűzték ki, hogy magasabb frekvenciatartományban is legyenek 5G-s sávok. Az egyik ilyen pionír sáv a 26 GHz-es sáv, ebben jelenleg pont-multipont mikrohullámú összeköttetéseket üzemeltetnek a szolgáltatók.

Az IoT alkalmazások a legtöbb esetben megvalósíthatóak a jelenlegi mobil keskeny és szélessávú hálózatokban is. Természetesen lehetnek olyan speciális igények, amelyek nem feltétlen igénylik ezeket a hálózatokat, gondoljuk csak az otthoni WiFi hálózatra csatlakozó IoT eszközeinkre.

Bitport: Mi a következő néhány év menetrendje?

V.P.: Ami az 5G-t illeti, az új, még nagyobb sávszélességnek megfelelő frekvenciatartományokról a soron következő Rádió-távközlési Világértekezlet dönt majd 2019-ben. Ezzel párhuzamosan – elősegítendő az 5G mielőbbi európai bevezetését – az unió elfogadott egy akciótervet, amely azonosította a korai 5G bevezetésére alkalmas, az előbbiekben már felsorolt frekvenciasávokat.

Ezeknél kiemelt hatósági feladat a szükséges nemzetközi frekvenciakoordinációs feladatok elvégzése a szomszédos országokkal. Ezek közül is a 700 MHz-es sávot kell különös figyelemmel kezelni, a jelenlegi műsorszórási használat miatt.

Bitport: Mi az NMHH álláspontja a GSMA által javasolt európai szintű harmonizált spektrum kiosztáshoz, vagyis, hogy az aukciók kiírásának az elvei mindenhol azonosak legyenek?

V.P.: Műszaki értelemben a harmonizáció megtörtént, ugyanaz a sáv ugyanolyan műszaki paraméterekkel érhető el a mobilszolgáltatók által használt frekvenciasávok esetében. Az említett nemzetközi koordináció is azt segíti elő, hogy az adott ország teljes területén lehessen használni e sávokat. Tekintve, hogy az uniós tagországok szolgáltatói eltérő igényekkel találkoznak, eltérő időben, nem tartom valószínűnek, hogy az értékesítési eljárásokat is szinkronban lehetne tartani. A szolgáltató is csak akkor fektet be, építi ki a hálózatát, ha arra megfelelő igény jelentkezik, vagy a technológiaváltás azt megköveteli.

Bitport: A jelenlegi hazai aukciós gyakorlatot a finanszírozás szempontjából hová lehet sorolni, a drága, közepes, vagy olcsó kategóriába?

V.P.: Az aukció az egyik formája az értékesítési eljárásnak. Az aukciók lebonyolítása önmagában nem igényel jelentős plusz erőforrást a hatóságtól, de az azt megelőző folyamatok, hogy egy sáv értékesíthetővé váljon, jelentős erőforrást igényelnek.

Gondoljunk csak a nemzetközi koordinációs egyeztetésekre, a különböző munkacsoportokban végzett munkára, ahol a sáv jövőbeni használatára vonatkozó szabályokat alkotjuk meg, Nem utolsósorban pedig az értékesítendő sáv tisztaságát is biztosítanunk kell az egész ország területén, amely a mérésügyi területünk feladata. Az aukció esetében is nehéz e kérdésre jól válaszolni – olcsó, vagy drága –, hisz az árat maguk a szolgáltatók srófolhatják feljebb.

Bitport: A frekvenciákért éves használati díjat is fizetnek a szolgáltatók. Milyen irányban változik ennek az árazása a következő években?

V.P.: A díjstruktúrákat minden értékesítés előtt áttekintjük. Az értékesített frekvenciák után fizetett használati díjak éves szinten állandó értéket képviselnek, a frekvenciahasználat ideje alatt pedig általában nem változik a díj mértéke.

Meg kell jegyeznem, hogy az egyszeri és a használati díjak csak részelemei a pályáztat értékelési szempontjainak. A legutóbbi nagyobb értékesítésnél például alapvetően nem a bevételi értékek játszották a főszerepet, hanem az, hogy a szolgáltatók minél jobban és rövid határidőn belül lefedjék 4G hálózattal az országot, beleértve az ezer fő alatti településeket is.

Bitport: Az európai frekvenciagazdálkodásban jelenleg két nézet van, az egyik szerint nem is kellenek új frekvenciák, a meglévőket kell hatékonyabban kihasználni, a másik szerint viszont éppen hogy szükség van rájuk. Ön melyik nézetet osztja?

V.P.: A szolgáltatók tudatosan és megfontoltan határozzák meg a frekvenciaigényeiket. Pontosan tudják mikor, milyen frekvenciasáv és azon belül mekkora sávszélesség kell a szolgáltatásaikhoz a jövőben. Az 5G esetében a jelentősen megnövekedett sávszélesség igény miatt szükség van új frekvenciasávokra 1 GHz alatt és felett is. Az említett másik nézet inkább arra vezethető vissza, hogy bizonyos IoT-alkalmazások a meglévő sávokban is megvalósíthatók.

Van is, meg nincs is kötöttség a hazai frekvencia felhasználási gyakorlatban

Bitport: Lát-e módot arra, hogy az USA-ban alkalmazott gyakorlathoz hasonlóan Európában is megszűnjön a frekvenciák felhasználásával kapcsolatos ma érvényben lévő kötöttség?

V.P.: A sávok felhasználásával kapcsolatos jelenlegi kötöttség az adott alkalmazás megfelelő működésének biztosításához szükséges. Az USA gyakorlatát, be kell vallanom, kevésbé ismerem. Természetesen vannak ugyanakkor az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas olyan sávok, ahol már ma is a technológia- és szolgáltatássemlegesség elve érvényesül, azaz bizonyos műszaki kritériumok betartása mellett többféle rendszer – LTE, UMTS, GSM – is üzemeltethető az adott sávban.

Bitport: A nemzetközi vitákban felmerült az is, hogy ugyancsak amerikai mintára Európában is örökre szóljon a megvásárolt frekvenciák használati joga. Ez Ön szerint életképes javaslat, vagy a kormányok nem szívesen mondanának le az újbóli értékesítésekből származó bevételekről?

V.P.: Nálunk állami vagyonelem a frekvencia, csak használati jogot lehet szerezni felette. Az állami vagyonról szóló törvény 20 évig engedélyezi a használatot, eddig a mobilpiacon 15 év volt a bevett gyakorlat.

Amúgy az örökre szóló használati jog szakmailag több szempontból sem lenne jó irány, és ebben nem az időszakonkénti állami bevétel a lényeges. Sokkal fontosabb a versenyszempont. Ugyanis az örökre szóló jog bebetonozná a jelenlegi állapotot, és egy új szolgáltató legfeljebb csak másodlagos kereskedelemben tudna frekvenciához jutni, feltéve, ha van az adott időpontban eladó frekvencia. Ha van is, elegendő mennyiséget kínál-e, és ha kínál is megfelelő áron-e? Hasonlóan fontos szempont a sávok használati értékének meghatározása.

Az örökre szóló jogot nem lehetne reálisan beárazni, mert az adott frekvenciasáv használati értéke az igények változásával és a technológia fejlődésével változik. Az örökre szóló frekvenciák lelassíthatják a fejlesztéseket is, a bebetonozott helyzet nem igazán ösztönzi a szolgáltatókat az újításra. Egy korszerűtlenné váló frekvencia-felhasználó helyét egy új innovatív, piaci igényeket jobban kielégítő szolgáltató nem tudná átvenni idővel.