Mit csinálnak az uniós polgárok és a cégek az online világban? – erről készített friss felmérést az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A 2016-os adatok alapján összeállított statisztikából kiderül, hogy az EU területén élők a legnagyobb arányban (86 százalékban) levelezésre használja az internetet, négyötödük információt keres rajta, de híreket is már legalább a 70 százalékuk a világhálón olvas,. Aközösségi hálózatokba eddig 63 százalékuk kapcsolódott be.
Szinte alig van olyan hazai fiatal, aki ne lenne ott valamelyik közösségi oldalon
Ami az elmúlt öt évet illeti, a legnagyobb arányban, 10-10 százalékponttal az internetes hang- és videohívások, illetve a közösségi oldalak használata nőtt, az előbbi a 2011-es 29 százalékról 39 százalékra, az utóbbi pedig 53-ról 63 százalékra.
Ugyanakkor meglehetősen nagyok a szórások az egyes tagországok között.
Az Eurostat összesítése szerint az online hang- és videohívás a bolgárok körében a legnépszerűbb (80 százalék), míg a közösségi média használata Magyarországon a legelterjedtebb, ahol a 16-74 éves korosztály 83 százaléka tartozik valamilyen közösségi oldalhoz. Minket szorosan még Málta és Belgium követ 82, illetve 80 százalékkal.
forrás: Eurostat
A közösségi hálózatok használatban még ennél is jobban állunk, ha a fiatal korosztályt, a 16-24 éveseket nézzük. A 88 százalékos uniós átlag sem megvetendő, de miközben a francia fiataloknak „csak” a 77 százaléka, a szlovénoknak pedig a 80 sszázaléka lóg a közösségi hálókon, addig a belgák , a dánok és a magyarok 97 százaléka követi rendszeresen a közösségi oldalakat.
Már a legfelső korosztály, a 65 év felettiek is kezdenek ráérezni ennek az ízére: uniós szinten nagyjából az egyharmaduk kapcsolódik valamilyek közösségi hálózathoz. A tagállamok többségénél ez az arány nem éri el az 50 százalékot, kivéve Belgiumot (56 százalék), Magyarországot (55 százalék) és Máltát (51 százalék).
Észak-Európában a legnépszerűbb a netes bankolás
Ami a többi online aktivitást illeti, az internetbankolás Finországban a legnépszerűbb, a finnek 92 százaléka él már ezzel a lehetőséggel, de ott vannak szorosan a nyomukban a dánok és a hollandok is 91-91 százalékkal. Hírekről pedig a leginkább a litvánok (93 százalék) és a horvátok (91 százalék) tájékozódnak az interneten.
A korosztályi különbségek a többi tevékenységben is megmutatkoznak. A 16-24 évesek a közösségi média mellett leginkább a videomegosztó szolgáltatásokat használják (83 százalék), vagy zenét hallgatnak (80 százalék). A 65-74 éves korosztály ezzel szemben leginkább híreket olvas (64 százalék) és egészségügyi információkat keres (59 százalék) .
Az uniós vállalkozások is egyre jobban növelik internetes jelenlétüket, a többségüknek van már weboldala, használja a közösségi médiát és a célzott reklámokat. Magyarországot ezekkel kapcsolatban már nem sorolják az élbolyhoz.
forrás: Eurostat
Az internet-hozzáféréssel rendelkező cégek négyötödének volt már tavaly weblapja, szemben a 2010-ben mért 71 százalékkal. A weboldal fontosságát leginkább Finnországban ismerték fel, az ottani cégek 95, Dániában 93, Svédországban és Németországban a 91-91 százaléka rendelkezik már vele.
A nagyvállalatok már nem élhetnek weboldal nélkül
Nem mindegy a vállalatméret sem. Uniós szinten a nagyvállalatok 95 százalékának van saját, publikus online felülete, szemben a kis- és középvállalkozásokra jellemző 79 százalékkal. Ami az egyes ágazatokat illeti, a szállásiparban már a cégek 96 százalékának van weboldala, míg a közlekedés és raktározás vállalkozásainak a kétharmada látja ezt szükségesnek.
A weboldalt használó cégek legnagyobb része (72 százaléka) a termékkatalógusok és árlisták közlésére használja az internetes felületet, 35 százalékuk állásajánlatait teszi ki rá, míg nagyjából az egynegyedük teszi lehetővé az online rendelést vagy foglalást. A megrendelések nyomon követésére viszont alig több mint az egytizedükén van lehetőség.
Az üzleti információk továbbítására, marketing és promóciós célokra is beváltak a közösségimédia-oldalak. Az internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások 46 százaléka jelezte 2016-ban, hogy legalább ilyen csatornát igénybe vett hasonló célokra. A legnépszerűbb felület a Facebook, a LinkedIn és a Xing volt, ezeket az internettel rendelkezők 43 százaléka használja, míg a multimédiás tartalom megosztó weboldalakat, mint amilyen a YouTube, a Flickr, vagy a Picasa, 15 százalékuk, a Twitterhez hasonló blogokat, mikroblogokat a 14 százalékuk veszi igénybe.
Feljövőben a netes reklámozás
A tagországok közül közösségi hálón legnagyobb arányban a máltai cégek jelennek meg, multimédiás oldalakat a holland vállalkozások 27 százaléka használ, míg a britek 39 százaléka mikroblogol.
A közösségi média felületeken 79 százalékban a saját cégüket és vagy a terméküket reklámozzák a cégek, de 52 százalékuknál már kérdezhetnek és választ is kapnak az ügyfelek, több mint az egyharmaduk pedig az állásait is közösségimédia-környezetben jeleníti meg.
Internetes reklámot az EU üzleti vállalkozásainak valamivel több mint az egynegyede használ, főleg a termékek és szolgáltatások népszerűsítésére. Az internetes reklámozás a legnépszerűbb Máltán, ahol a vállalkozások 47, Svédországban, 42 és Dániában 40 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak