Az ENISA (European Network and Information Security Agency - Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) 2009-es felmérése szerint nemcsak a felhasználók számára jelent bosszúságot az egyre nagyobb mennyiségben terjedő levélszemét, hiszen az az internet szolgáltatókat is komoly kihívások elé állítja. Az ENISA minden európai uniós tagállamból legalább egy szolgáltatót kérdezett meg a spamek elleni küzdelemmel kapcsolatban.

A felmérésből kiderült, hogy a kéretlen levelek kiszűrése és visszaszorítása a kisebb szolgáltatók esetében évente több mint tízezer eurós költséget jelent, míg a nagyobb cégek akár hétszámjegyű kiadással is kénytelenek számolni, legalábbis akkor, ha az ügyfeleiket megfelelő módon, minőségi szolgáltatásokkal akarják kiszolgálni. A spamszűrés fontosságát szem előtt tartó szolgáltatók ügyfelei jó esetben szinte semmit nem vesznek észre abból, hogy napjainkban a globális e-mail forgalom 95 százaléka levélszemét.

Az ENISA szerint az európai internet szolgáltatóknál megfigyelhetők olyan antispam megoldások is, amelyek feketelistákra, hírnév- vagy tartalomalapú szűrésre, illetve forráselemzésre hagyatkoznak. Ennek ellenére Udo Helmbrecht, az ENISA igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a spam továbbra is egy szükségtelen, időrabló és költséges teher Európa vállán. Az e-mail szolgáltatásokat nyújtó cégeknek hatékonyabb monitorozó rendszereket kellene alkalmazniuk, miközben a spamekkel kapcsolatos szabályok kidolgozóinak arra kell törekedniük, hogy a spamszűrés, az adatvédelem valamint az ártalmatlan levelek szerződésszerű kézbesítését össze tudják hangolni.

Az ENISA néhány javaslatot is tett az internet szolgáltatók számára. Ezek közé tartozik például, hogy a feketelistákhoz olyan megoldásokat is elérhetővé kell tenni, amelyek biztosítják a listákról való könnyű lekerülés lehetőségét abban az esetben, ha egy korábban kitiltott vagy korlátozott kiszolgálón a spamtevékenységet sikerül megszüntetni.

Vissza kell szorítani a levélszemetet | Dave Rand, a Trend Micro műszaki igazgatója úgy véli, hogy szolgáltatói oldalon két lépéssel is komoly eredményeket lehetne elérni a botnetek működésének visszaszorításában, ami a levélszemét terjedésének csökkenését is elősegítené. A szakember szerint az egyik fontos teendőt a 25-ös portokon való levelezés letiltása jelentené. A másik szolgáltatói feladat pedig az ügyfelek tájékoztatása lenne, amelynek során a felhasználók arról értesülhetnének, hogy a számítógépük megfertőződött, és ontja magából a kéretlen leveleket. Ez utóbbira azért lenne nagy szükség, mert a botnetek részeként működő PC-ikről a tulajdonosaik sokszor nem is sejtik, hogy azok éppen az internetes alvilág szolgálatában állnak.

Dave Rand az elméleti síkon felvázolt elképzeléseit Törökországban és Hollandiában már a gyakorlatban is megvalósította. Ennek hatására Törökországban a korábbi 1,7 millió fertőzött számítógép száma lecsökkent 35 ezerre, és az ország a spam toplistákon is jelentősen hátracsúszott. Hollandiában is kézzelfoghatók az eredmények, hiszen az ország Nyugat-Európában a legkisebb fertőzöttségi aránnyal dicsekedhet. Angliában hasonló módszerek bevetése után havi 20 millió darab spammel kevesebb ostromolja a postafiókokat.

Az internet szolgáltatóknak tehát a jövőben olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek révén a töménytelen mennyiségű levélszemét terjedése visszaszoríthatóvá válhat. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a szolgáltatók szorosabban együttműködjenek, hiszen ekkor az olyan rég alkalmazott módszerek is hatékonyabbak lehetnek, mint például a feketelisták alkalmazása.