Az olaj- és gázipar napi működését rendesen felforgatják a dolgok internetéhez (IoT) kötődő ipari fejlesztések. A szenzorok és az egyéb automata berendezések egyre jobban átalakítják a kitermelőhelyeken, finomítókban folyó munkát, de a cégek még ennél is többet várnak az ipari robotoktól.
A jövőben ugyanis legalább ennyire elfogadott "munkáskézzé" válnak a robotok, melyek előbb-utóbb nélkülözhetetlenekké válnak például a tengeri fúrótornyok víz alatt futó csöveinek szerelésénél. A robotok haszna ugyanis éppen az ilyen jellegű veszélyes műveletek kiváltásában mutatható ki, ezek ösztönözhetik leginkább az elfogadottságukat – ítja a BI Intelligence egy elemzésében.
A szenzorok és egyéb IoT eszközök használata nem újkeletű dolog az iparban. De nem csak a munkabiztonság miatt használják egyre nagyobb számban, hanem a költségek miatt is. A rutinfeladatok ugyanis jóval olcsóbbá válnak, ha a teljes folyamatot a robotok végezik, mintha csupán a szenzorokra támaszkodnának.
A Microsoft és az Accenture egy 2015-ös globális felmérésében szerint az olaj- és gázipari cégek vezetőinek a 62 százaléka jelentette ki, hogy vállalatuk a jövőben a korábbiaknál többet akar invesztálni digitális megoldásokba.
Az IoT forradalmat csinál az analitikában is
Az IoT egyetlen gazdasági és társadalmi területet sem hagy érintetlenül, legyen szó üzletről, kormányzati munkáról vagy a fogyasztói szegmensről. A vállalatok a következő öt évben világszerte mintegy 5 ezer milliárd dollárt költenek IoT beruházásokra, ennek nyomán a hálózatba kötött eszközök száma 2021-re elérheti a 22,5 milliárdot, szemben a tavalyi 6,6 milliárddal. A hálózatba kötött eszközök és az általuk generált hatalmas adatmennyiség pedig elindított egy analitikai forradalmat – írja az Accenture elemzése.
A folyamat a robotikában is forradalmat indukál. A Nemzetközi Robotszövetség (IFR – International Federation of Robotics) adatai szerint az elkövetkező két évben több mint 1,4 millió új ipari robotot állítanak munkába. Így 2019ben már mintegy 2,6 millió dolgozik majd különböző területeken. Az ágazatok közül az autó-, az elektronikai és a fémipar, valamint a gépipar jár az élen a robotok alkalmazásában, jelenleg ezekben működik az ipari robotok 70 százaléka.
Európai a robotika élharcosa
A gyártásautomatizálás egyik élenjáró szereplője az Európai Unió. A tagállamok 65 százalékában átlagon felüli a 10 ezer főre jutó ipari robotok száma. A világ tíz legjobban robotizált iparával rendelkező országból öt az EU tagja. Érdekes, hogy a leggyorsabban a közép- és kelet-európai államokban nő a robotok alkalmazása: már 2016-ben is 25 százalékkal bővült a régióban munkába állított robotok száma, de tavaly gyorsult a növekedés: akkor már 29 százalékkal több robot dolgozott az üzemekben, mint egy évvel korábban. A pozitív trend várhatóan a következő években is folytatódik, az IFR a következő két évre átlagosan 14 százalékos növekedést prognosztizál. A régió éllovasa Csehország és Lengyelország, 2010 és 2015 között az előbbiben évi 40 százalékkal, utóbbiban évi 26 százalékkal nőtt az ipari robotok állománya.
A robotsűrűségben jól teljesítenek a nyugat-európai gazdaságok is, megelőzik az amúgy e téren leggyorsabban növekvő Kínát. A kínai piac bővülését jól mutatja, hogy az IFR prognózisa szerint 2019-ben már ott fogják eladni a globálisan munkába állított robotok hozzávetőlegesen 40 százalékát. Nem véletlen, hogy Kína intenzíven érdeklődik a robotikai cégek iránt, nemrégiben kínai fennhatóság alá került a német KUKA Robotics is. Távol-kelet legnagyobb gazdaságai egyébként a robotikában is élharcosok. Kína mellett Dél-Koreában és Japánban is magas a 10 ezer főre jutó robotok száma. Ráadásul előbbiben 55 százalékos, utóbbiban 20 százalékos növekedést regisztráltak 2015-ben.
Az élbolyban ott van az USA is, ahol főleg az autóipar használ rengeteg robotot. Az amerikai autógyárak a robotsűrűséget tekintve a harmadik helyen állnak Japán és a Dél-Korea után.
Bár sokan féltik az állásukat a robotoktól, a trendek egyelőre nem igazolják ezeket a félelmeket. A német autóiparban például a robotizációval párhuzamosan növekszik az élő munkaerőnek szánt álláslehetőségek száma is. Német iparági elemzések szerint az évtized első öt évében az előbbi évi 3 százalékkal, utóbbi 2,5 százalékkal bővült.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak