Európa gyorsabb növekedését várják attól a 77 milliárd eurós támogatási kerettől, amelyet 2014-2020-as időszakra irányzott elő az Unió a K+F+I tevékenység ösztönzésére. A héten az Európai Bizottság jóváhagyta a 2017-re vonatkozó módosított keretösszeget a pályázatokkal és az egyéb kiírásokkal egyetemben: jövőre 8,5 milliárd eurót szánnak ezekre.

A 2016-2017-es munkaprogram számos fontos újdonságot is hoz magával. Ahhoz, hogy Európa ismét növekedési pályára álljon, számtalan újabb állásra van szükség a legkülönfélébb gazdasági területen. A kutatási és innovációs beruházások rövid távon Európa újraiparosítását célozzák, míg hosszabb távon azt várják a programtól, hogy épüljön ki szilárd tudásbázis az áttörést jelentő innovációk újabb hullámához.

Ennek érdekében jelentősen megváltozhat többek között az uniós finanszírozású kutatások természete, miután az új Horizon 2020 pályázatokban már nyitottá kell tenni a kutatási eredményeket. Eddig ez csak a tesztprogramként működő Open Research Data Pilot esetében volt így, mostantól azonban az összes Horizon 2020 programra kiterjesztenék. Ettől várják, hogy felgyorsul az innováció, az együttműködés, javul az átláthatóság, és elkerülhetővé válnak a duplikációk. A Bizottság a változásokkal kapcsolatban kiadott közleményében ugyanakkor azt is leszögezi, lesznek olyan kutatási projektek is, melyek felmentést kérhetnek az eredményeik nyilvánossáűgra hozatala alól.

A nyitott kutatási adatokhoz kapcsolódó másik fontos változás, hogy az új pályázatok már előírják az adatmenedzsment-tervezést. Ebben kell részletezni, hogy a pályázatot elnyerő mit kezd a projekt során keletkező adatokkal, azokat hogyan hitelesítteti és hogyan őrzi meg.

Másfél milliárd csak a kkv-knak

A teljes költségkeretből mintegy 1,45 milliárd euró jut célzottan a kis és középvállalatok K+F+I tevékenységének a támogatására. Ebben az összegben benne van az a 438 millió euró is, amit a leginnovatívabb kkv-knak szánnak egy kimondottan erre szóló támogatási eszközön keresztül. Erre többmint ezer kkv pályázhat.

Jövőre összesen 1,8 milliárd euróval támogatja az Európai Kutatási Tanács (ERC – European Research Council) a legjobb tudományos ötletekkel előálló kutatókat. Emellé jön a Marie Sklodowska-Curie Akció, amely jövőre több mint 10 ezer szakember továbbképzését és a karrierfejlesztését támogatja. (Marie Sklodowska-Curie Akció egyébként a Horizont 2020 Kiváló Tudomány pillérjének második legnagyobb összegű programja, a teljes időszakra a keretösszeg közel 6,2 milliárd euró.)

Az állami és a magánszféra együttműködésén alapuló úgynevezett Public-Private Partnership (PPP) társulások is indulnak a növekedés segítésére és az álláslehetőségek bővítésére többek között olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az innovatív gyógyszerekkel kapcsolatos kutatások, az üzemanyag-cellák fejlesztése, az elektronika, a repülés vagy a biotermelés. Szintén indulhatnak PPP projektek a jövő gyárával, a robotikával, a környezetbarát járművekkel vagy a kiberbiztonsággal kapcsolatos fejlesztésekben. Az együttműködésre szóló megállapodásokat július elején írták alá.

A programnak van egy külön az Európát érintő menekülthelyzettel foglalkozó csomagja is, ami egyebek mellett ajánlásokat fogalmaz meg a menekültek munkapiacra integrálásával kapcsolatban.

A biztonsággal összefüggő pályázatok részeként megjelenik egy 49 millió eurós alprogram is. Ennek célja, hogy olyan új utakat keresésére ösztönözze a piaci szereplőket a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben, amely egyben képes garantálni az alapvető emberi jogokat és értékeket.

Fókuszban az energia

A célok között szerepel az európai energiaunió létrejötte, ami a racionálisabb energiafelhasználással és a klímaváltozás ellen tett lépésekkel szintén hozzájárulhat a növekedéshez és az új munkahelyek létrejöttéhez. A Bizottság egyebek mellett a vízgazdálkodásban vár a tudósoktól innovatív megoldásokat, de támogatja az új generációs üzemanyagcellák fejlesztését, ami lehetővé teszi, hogy Európa is beszálljon az ágazat legjobbjaival való versenybe. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat a környezetbarát járművek fejlesztését célzó 133 millió eurós programon belül egy 20 milliós alfejezet támogatja.

Az energiaszektor 2017-es pályázatai több mint 84 millió eurót szánnak az energiatárolási rendszerek fejlesztésére, arra, hogy a megújuló energiákból is minél többet lehessen integrálni az energiahálózatba. A korábbi évek fejlesztési pályázatait is figyelembe véve ez a szektor 2014-2017 között majd 200 millió eurós kerethez jut.

Európa újraiparosítását egy a mélyebb integrációt is jelentő, egységesebb belső piaccal képzelik el Brüsszelben. Az Ipar 2020 a körkörös gazdaságban elnevezésű pályázat 225 millió eurót irányoz elő az európai ipari kapacitások megújítására és további növelésére, de úgy, hogy egyúttal a fenntarthatóság is biztosítható legyen.
 

A személyre szabott medicína 332 millió eurós kerethez jut, ami elsősorban az egészségmegőrzést, a hatásos prevenciót, diagnosztikát és a kezeléseket célzó stratégiák kidolgozását támogatja, és segíti Európát az idősödő népességgel és a krónikus betegségek terhével való küzdelemben.

Emellett támogatják a nők esélyegyenlőségének javítását (például a fiatal női vállalkozókat ösztönző 20 ezer eurós Feltörekvő Innovátor díj), és komoly összeget szánnak az élelmiszerbiztonság növelésére is (Food 2030 kezdeményezés, 280 millió euró).

A hálózatba kapcsolt egységes digitális piac

Az internet és a digitális technológiák átalakítják a világunkat. A hálózati kapcsolatok meglévő korlátai miatt azonban az uniós polgárok nem férnek hozzá termékekhez és szolgáltatásokhoz, az üzleti élet és a közigazgatás pedig nem tud teljes mértékben élni a digitális eszközök nyújtotta előnyökkel. Ennek felszámolását 2017-ben 625 millió eurós pályázati keret segíti, amivel Európa szerepét szeretnék növelni az elektronikai, a számítástechnikai, a hálózati, a robotikai és a fotonikai területeken.

A digitális biztonságot célzó fejlesztések egy 56 millió eurós keretre pályázhatnak. Itt az a cél, hogy elinduljon a kiberbiztonságra kötött PPP együttműködés (erről itt írtunk részletesen). De cél az is, hogy felhívják a figyelmet az infokommunikációs átalakulásban rejlő lehetőségekre és sérülékenységekre.

A Horizon 2020  továbbra is támogat egy sor átfogó kezdeményezést. Ilyen például a fenntartható, okos városok fejlesztése, amely a korábbiaknál jobban integrálja a környezetvédelmi elemeket a közlekedési, az energia- és digitális hálózatokkal. Több mint 50 milliós eurós keret lesz az önvezető autókkal és a dolgok internetével kapcsolatos szabványok fejlesztésére.

Végül, de nem utolsósorban a programba arra is szán 111 millió eurót, hogy csökkentse a kutatási és innovációs szakadékot az egyes tagországok között.