A rizsszem méretű érzékelő rádióhullámok segítségével kapja az energiát.

Az Internet of Things minden behálózó világa az elemzők és a piac szerint is itt van a nyakunkban, noha még nem egy megoldandó technikai probléma áll előttünk. Ilyen például az, hogy a lakásban, autóban működő, érzékelő alapú eszközöknek folyamatos áramellátásra van szükségük ahhoz, hogy ellássák feladatukat. Egy holland egyetem kutatói szerint már emiatt sem kell aggódni.

Kicsi, de sokra viheti

Az Eindhoveni Műszaki Egyetem a nyilvánosság előtt is bemutatta azt a miniatűr érzékelőt, ami alapjaiban változtathatja meg az IoT műszaki környezetét. A hőmérséklet szenzor mindössze 2 négyzetmilliméter nagyságú, és 1,6 milligrammot „nyom”, de az igazi áttörést nem is feltétlenül a dimenziói jelentik, hanem az, hogy a működéséhez nincs szükség akkumulátorra, vagy vezetékes kapcsolatra.

A találmány a vezeték nélküli áramfelvételen alapszik, azaz a chipnek egyedül rádióhullámokra van szüksége ahhoz, hogy áram alatt maradjon. Ehhez persze az is kell, hogy a chip rendkívül alacsony energia szint mellett is elketyegjen, illetve képes legyen bizonyos ideig tárolni is azt.

Az érzékelő egy router és egy antenna segítségével fogja be, majd irányítja a hullámokat a szenzornak, mely után az elvégzi a hőmérséklet mérését. Az adatok elküldésével az érzékelő a következő aktív időszakik teljesen kikapcsolja magát, ezzel is spórolva az energián.

Még nem tökéletes

A feltalálók szerint a szenzor elhelyezhető a falakat borító festék, vagy vakolat alatt, sőt az is elképzelhető, hogy a szerkezetet alkotó betonban kapjon helyet. Ez a modell egyedül a hőmérséklet mérésére alkalmas, de a jövőben ez felváltható olyan típusokkal, amelyek a páratartalom, vagy akár a fény érzékelésére és mérésére is képesek.

Addig azonban még egy kis idő biztosan eltelik, mivel a technológiának van egy meghatározó korlátja: a távolság. A szenzor mostani állapotában nem lehet 2,5 cm-nél messzebb az őt tápláló rádióhullámok forrásától, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi az alkalmazását. Az Egyetem szakemberei ezért most azon dolgoznak, hogy ez a távolság megnövelhető legyen: egy éven belül az egy méteres távolság elérését tartják elérhetőnek, a fejlesztések végén pedig akár az 5 métert is elérhetik.

Piaci hírek

Exkluzív hazai kutatás: CIO-szerep újraírva

Milyen volt, milyen ma és milyen lesz egy jó informatikai vezető? Erre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetem CITO kutatócsoportja és a Bitport együttműködésében készült kutatás. Dr. Fehér Péter egyetemi docens, kutatásvezető írása.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.