A hét elején döntött úgy az Amerikai Képviselőház, hogy törli az amerikai Szövetségi Hírközlési Tanács, az FCC (Federal Communications Commission) arra vonatkozó szabályait, melyek eddig megakadályozták az internetszolgáltatókat abban, hogy eladják előfizetőik adatait. Nem várt hozadékokkal járt ez a döntés.

Megijedtek a netezők

Fél évtizede nem látott magasságokba ugrott meg a titkosított csatornán, anonim böngészést lehetővé tevő eszközök iránti érdeklődés az amerikai internetezők körében, szinte rögtön azután, hogy bejelentették a korlátozás eltörlését. A Google keresőjében hatalmas érdeklődés mutatkozott a virtuális magánhálózatok (Virtual Private Network, VPN) kialakítását lehetővé tevő alkalmazások iránt.
 

Élénk érdeklődés a VPN iránt (forrás: Google)

Mivel VPN alkalmazásával illetéktelenek számára olvashatatlanná válik az adatforgalom tartalma, a szolgáltatók nem tudják kihámozni belőle a böngészési szokásokat, ki milyen ételt szeret, milyen gyógyszereket szed, milyen a szexuális érdeklődése, politikai nézete, vallási hozzátartozása. A probléma ezzel meg is oldódott, a történteknek nagyobb a füstje, mint a lángja.

Vagy mégsem? Ugyan az internetszolgáltató valóban nem férhet hozzá a megfelelően használt VPN eszközökkel elrejtett adatokhoz – azok viszont így a VPN-szolgáltató rendelkezésére fognak állni. Akik szintén eladhatják ezeket az információkat. Természetesen nem mind, és szinte biztosak vagyunk abban, hogy hamarosan lesznek olyan szolgáltatók, akik ezzel – a felhasználói adatok szentségével és sérthetetlenségével – fogják hirdetni magukat, de azért ez a hozzáállás nem magától értetődő. Minden felhasználónak magának kell utánanéznie, hogy az általa választott szolgáltató milyen üzletpolitikát folytat.

És ne legyenek illúzióink, a VPN-szolgáltatók nem angyalok. 2015-ben például kiderült, hogy a díjmentesen használható Hola abból tartotta fenn magát, hogy eladta ügyfelei szabad sávszélességét másoknak. Vagyis ismeretlenek használhatták a Holában megbízó ügyfelek internetkapcsolatát, és csak a jószerencsén múlott, hogy ennek során nem követtek-e el valamilyen illegális tevékenységet.

Macerás is

Ha a fenti akadályt sikeresen megugrotta valaki, még mindig van egy neuralgikus pontja ennek a védekezési formának. A VPN-kapcsolatot mindenkinek magának kell beállítania, ráadásul minden, internetre csatlakozó eszköz esetében külön-külön. Még az sem kizárt, hogy az egymástól eltérő készülékekhez eltérő VPN-szolgáltatásra van szükség (gondoljunk csak a desktop Windows és a mobil Android közötti különbségekre).

Ráadásul minden egyes alkalommal meg kell győződni arról, hogy valóban VPN-en keresztül zajlik-e a kommunikáció. Kutatások szerint az esetek 80 százalékában a felhasználók olyan tevékenységeket végeznek a neten, amikor mindegy számukra, hogy valaki figyeli-e őket vagy sem. A két csatlakozási mód között tehát lehet váltogatni, kérdés, hogy mikor unják meg ezt még a tudatos internetezők is.

Akadnak azért a virtuális magánhálózatoktól eltérő alternatívák, mint a Tor böngésző vagy a HTTPS Everywhere. Ez utóbbiak szintén az internetes adatforgalom álcázásában utaznak, ám használatuk cseppet sem egyszerűbb, mint a VPN-eké.

Ahol változás van, ott akad lehetőség is

Van persze, aki hasznot akar húzni a történtekből. Akadnak egészen bájos történetek, például valaki máris kitalálta, hogy ő maga akar keresni az FCC-szabályozás változásán. A petterudwal0 név alatt futó hirdetés szerint saját, évekre visszanyúló internetezési előzményét akarja eladni az eBay-en valaki. És noha óriási tolongás nincsen, azért már több mint tíz licitet így is kapott az illető: a cikk írásának időpontjában 17,5 dolláron áll a böngészési előzmény ára.

Egy fokkal értelmesebb Adam McElhaney aktivista elképzelése, aki közösségi finanszírozási (crowfunding) kampányt indított, hogy a változást az internetezők javára fordítsa. Azzal a pénzzel, amit így össze tud szedni, megpróbálja megvásárolni az amerikai kongresszusi tagok összes böngészési előzményét – amit aztán nyilvánossá óhajt tenni.

McElhaney alig két nap alatt közel 150 ezer dollárt gyűjtött a Go Fund Me-n. Így, ha Donald Trump elnök végül aláírja a változtatást, és lehetőség nyílik akár személyekre lebontva is adatokat vásárolni, akkor komoly esélye van arra, hogy sikerre viszi projektjét.