Fontos kérdést boncolgat egy német felmérés a vállalatok felhőhöz való viszonyáról. Már a tanulmány címe is árulkodó Mennyibe kerül a felhő?. A kutatóknak persze nem az a céljuk, hogy a kérdésre egzakt választ adjanak. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, kinek hol látszik leginkább a felhő haszna, és ahhoz melyik felhőmodellt tartják a legalkalmasabbnak.

Sokak számára ez szimpla osztás-szorzás, pedig a korrekt válaszhoz számtalan tényezőt figyelembe kell venni a közvetlen költségeken túl is. Ráadásul olyanokat, melyek nehezen számszerűsíthetők, ezért még a különböző best practice-ek felhasználása esetén is számos hely- és környezetfüggő, valamint szubjektív elem befolyásolja a döntést.

A németek a fontolva haladás hívei

A kutatás egyik legérdekesebb állítása, hogy az Európai Unió legerősebb – technológiai szempontból talán a legfejlettebb, és a magyar gazdasággal is szoros kapcsolatban álló – gazdasága összességében milyen visszafogottan viszonyul a különféle felhős modellekhez. Egy német Research in Action piackutató cég, amely elsősorban a telekommunikációs és IT-szektorral foglalkozik, ötszáz fős mintán vizsgálta a kérdést, illetve összehasonlításul megfuttatott néhány kérdést Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában és Svédországban is. Összesen 1100 főt kérdeztek meg telefonon és online kérdőívvel.

A kutatás szerint a németek az osztrákokkal és a franciákkal versengenek a publikus felhőszolgáltatásokkal szembeni bizalmatlanságban. Míg a holland és a svéd IT-vezetők több mint fele preferálja a nyilvános felhőszolgáltatásokat (Amazon, Google, IBM, Microsoft stb.), addig a németek IT-vezetők kevesebb mint 35 százaléka válaszolt erre a kérdésre pozitívan. A publikus felhőszolgáltatások iránt egyébként a franciák a legbizalmatlanabbak, mindössze 33 százalékuk preferálja.

A bizalmatlanság foka azonban függ a vállalatmérettől is: míg a legnagyobb vállalatoknak (legalább 50 ezer alkalmazottal) mindössze 6,9 százaléka használ nyilvános felhőszolgáltatást, addig az ötezernél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatók közel 60 százaléka. A legnagyobb vállalatok jellemzően saját adatközpontban (67 százalék)), vagy kolokációs megoldásokkal (22 százalék) alakít ki magánfelhőt.

Az összes vállalatot nézve egyébként jól látható, hogy Svédországban és Hollandiában, tehát ahol a vállalatok kiugróan nyitottak a nyilvános felhőszolgáltatásokra, a kolokációs megoldásokra épített magánfelhő is népszerűbb.

A ROI-szemlélet nem elég

A kutatók rákérdeztek arra is, hogy milyen felhős beruházás mennyi idő alatt térül meg. A legjobb mutatója a nyilvános felhőszolgáltatásoknak van: az ilyen befektetések 87 százaléka egy év alatt nyereségbe fordul. A kolokációs szolgáltatónál kialakított privát felhő költségeinek megtérüléséhez szinte minden esetben valamivel kevesebb mint két év kell (a válaszadók közel 96 százaléka nyilatkozott így. A leghosszabb megtérülési ideje a saját adatközpontban kialakított privát felhőnek van: a válaszadók 91 százaléka mondta azt, hogy megközelítőleg négy év alatt jönnek vissza az ebbe fektetett költségei.

Bár a tervezésénél mindig fontos a ROI (Return on Investment), azaz a befektetésarányos megtérülés, továbbra is kiemelten kezelik a biztonság kérdését. Ez annak ellenére így van, hogy ma már nem ritka eset, hogy egy nyilvános felhőszolgáltatás érzékelhetően magasabb biztonsági szintet tud biztosítani, mint egy saját adatközpont. (A felhőszolgáltatókkal kapcsolatos incidensek gyakran nem a szolgáltatások gyengeségének, hanem az ügyfelek gondatlanságának következménye http://bitport.hu/majdnem-minden-amerikai-valaszto-szemelyes-adata-veszelybe-kerult.html.) A vállalatok körében továbbra is dívik a "jobb félni, mint megijedni" szemlélet.

Az adatvédelmi aggályokkal közel egyenértékű az adatok fölötti kontroll iránti igény. Ez eleve több tényezőből áll össze. Van egyszer minden országban egy átfogó adatvédelmi törvény. Jelenleg a németeké az egyik legszigorúbb az EU-ban, de jövő év május 25-étől jön az egységes uniós szabályozás, a GDPR (General Data Protection Regulation) is, amely némileg egyszerűsíti a felhőszolgáltatások helyzetét. Vannak iparág-specifikus elemek, melyek az általános szabályozáshoz képest további előírásokat tartalmazhatnak (például más-más szabályok vonatkoznak bankokra, biztosítókra, egészségügyi szolgáltatókra stb.). Emellett mindig szerepet játszik egy szubjektív tényező is, a megérzés.

Bár a legtöbb vállalat nagyon is tisztában van azzal, hogy gyakran járna költségcsökkenéssel, ha a kevésbé kritikus adatokat és alkalmazásokat átvinnék valamilyen nyilvános felhőbe, a fenti tényezők mérlegelése után a kontroll javára döntenek a költségcsökkentéssel szemben.

Mennyit költenek felhőre?

A felhőhasználat szempontjából fejlett országokban, Hollandiában és Svédországban jellemzően az IT éves működési költségének 50-75 százalékát költik felhőszolgáltatásokra. Ez az összes vizsgált ország átlagához (25-50 százalék) kiemelkedően magas. Svédországban például minden második cég a működési költsége több mint 50 százalékát, és minden negyedik több mint 75 százalékát költi felhőre. Ezzel szemben Németországban a vállalatok közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy működési költségének kevesebb mint felét fordítja ugyanerre.