Takarékosan gazdálkodott az Európai Unió a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram pénzével, a lejártáig hátralévő három évben még több mint a 40 százalékát 30 milliárd eurót lehet a céljaira elkölteni.  Azt, hogy mire, a napokban hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság.

Európai Innovációs Tanács alakul a magas kockázatú kutatások támogatására

Az EU 77 milliárd eurós „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramja a finanszírozási forrásaival már több nagyszabású tudományos áttöréshez (például a Naprendszerünkön kívüli bolygók és a gravitációs hullámok felfedezéséhez) járult hozzá – szögezi le a bizottság közleménye.

Ebből azt is megtudhatjuk, hogy a következő három évben kevesebb, de kritikusabb fontosságúnak ítélt témára – az éghajlatváltozásra, a digitális gazdaságra, a biztonságra, a tiszta energiákra és a migrációra kívánják az összességében még igen tetemes összeget fordítani.  

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos a  bejelentés kapcsán egyebek mellett kiemelte, a bizottság arra törekszik, hogy az európai innovátorok számára megfelelő környezetet teremtsen a globális terjeszkedéshez. Ennek részeként kezdeményezi az Európai Innovációs Tanács létrehozatalát, amivel a magas kockázattal járó, de magas megtérülést is ígérő innovációt támogatja. Erre a célra 2,7 milliárd eurót különít el.  

A közlemény szerint a 2018–2020-as munkaprogram ugyan kevesebb témakört ölel fel,  de ezekhez jelentősebb költségvetést rendel.  A már említett prioritások nagyjából az egyharmadát viszik el a teljes keretnek. Közülük, az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátásra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra jut egyedileg a legnagyobb 3,3 milliárd eurós összeg.  A második legfontosabb tételt a tiszta energiákat előmozdító projektek jelentik, amelyre 2,2 milliárd eurót különítenek el. Ide tartoznak a megújuló energiaforrások, az energiahatékony épületek, az elektromos közlekedés és energiatárolás, ideértve az elektromos akkumulátorok következő generációjának európai kifejlesztéséhez és gyártásához nyújtandó 200 millió euró összegű támogatást.

A digitalizáció témája 1,7 milliárd eurót kap

A következő évek nagy kihívása az európai gazdaság digitalizálása harmadik a sorban, a témára a globális jelentőségét is figyelembe véve a teljes összeghez képest meglehetősen szerény összeg, 1,7 milliárd euró jut. A körforgásos gazdaság és a biztonság 1-1 milliárd eurót kap, a migrációra pedig 200 millió eurót szánnak.

A „Horizont 2020” program finanszírozni kívánja a kíváncsiság ösztönözte – előzmények nélküli vagy felderítő kutatásnak is nevezett – tudományos munkát. Az Európai Kutatási Tanács augusztusban jóváhagyott 2018-as munkaprogramja lehetőséget biztosít arra, hogy az élvonalbeli kutatók közel 1,86 milliárd euró támogatáshoz jussanak. További 2,9 milliárd euróval bővül a kutatásokat ösztöndíjakkal finanszírozó Marie Skłodowska-Curie-program.

A jövő évtől érvényes munkaprogram szorosabb nemzetközi együttműködést is előirányoz a kutatás és az innováció területén, erre több mint egymilliárd eurót szánnak. Jó példa a nemzetközi együttműködésre Kanadával a személyre szabott orvoslásra, az USA-val, Dél-Koreával, Szingapúrral és Ausztráliával a közúti közlekedés automatizálására, Indiával a vízvédelemre, vagy az afrikai országokkal az élelmiszerbiztonságra és a megújuló energiákra összpontosító közös kezdeményezések.

Felpörgetett tudásmegosztás

Újdonság a kísérleti jelleggel bevezetendő egyösszegű támogatás, az új rendszerben az előzetes ellenőrzések során a hangsúly nem a pénzügyi ellenőrzésre, hanem a projektek tudományos és technikai minőségére helyeződik.

A nyílt technológiákról példát véve a program változást hoz abban is, hogy a kutatási eredmények tudományos publikációkban való megjelentetése helyett a kutatási folyamat közben zajló tudásmegosztást ösztönzi. A nyílt tudomány támogatására 2 milliárd euró fordítható, és 600 millió euró finanszírozás jut az európai nyílt tudományosadat-felhő, az európai adat-infrastruktúra és a nagyteljesítményű számítástechnika előmozdítására.

A közlemény összegzi a hét éves program eddigi eredményeit is.  Ennek alapján 2014 és 2017.októbere között mintegy 26,65 milliárd euró támogatást kapott a több mint 15 ezer eredménnyel pályázó, ebből közel 3,79 milliárd euró került kis- és középvállalkozásokhoz. Több vállalkozás, főként kkv-k  17 millió euró feletti értékben jutottak kockázatfinanszírozáshoz az „InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak” elnevezésű alproram keretében.

A program magyarországi eredményeit még a nyár folyamán egyik fórumán összegezte a hazai lebonyolításért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az erről tudósító Portfolió cikkéből kiderül, hogy a Horizont 2020-ból eddig több mint 140 millió eurót (42 milliárd forintot) nyertek el a magyar pályázók, ez az uniós tagállamok között a 19. helyet jelenti.

A régiós országok közül azonban az első helyen állunk, ha a programon belül az Európai Kutatási Tanács által kiírt pályázatokon a nyertes projektek számát nézzük (16 darab), és a csehek után második helyen állunk, ha az ezeken elnyert támogatási volument figyeljük (23 millió euró). A fórumon elhangzott, hogy az eredményes pályázáshoz fontos a jó szakmai kapcsolatrendszer, a pályázati és menedzsment tapasztalatok, az alaposan kidolgozott projektötlet és nem utolsó sorban az angol nyelv megfelelő szintű ismerete.