A Corvinus Egyetem Informatikai Intézete átfogó kutatást készít a magyarországi vállalatok digitális átalakulásáról. Bár a felmérés még tart – a mintegy tíz perc alatt kitölthető anoním kérdőívet egy kattintásnyira találják –, az eddigi információkból már látszik néhány trend.

Az üzleti teljesítmény és a technológia annyira összefonódik, hogy egyre kevésbé választható el a kettő. A siker egyre inkább az új technológiai fejlesztés által kialakított üzleti megoldásokon múlik. Piyush Gupta, Délkelet-Ázsia legnagyobb bankjának, a DBS Bank Singapore vezérigazgatója úgy látja, hogy a hagyományos iparágakra (mint akár a bankszektor is) a legnagyobb veszélyt a technológiai cégek jelentik, akik birtokában vannak annak a tudásnak, hogyan lehet az egyes szolgáltatásokat új alapokon, a fogyasztói igényeket leginkább szem előtt tartva, teljesen digitalizálni.

A három fő nehézség

Úgy tűnik azonban, hogy egyre nehezebb a kihívásnak megfelelni, aminek három fő okát látjuk.

1. Az Y generáció munkavállalói olyan, egyre tudatosabb munkavállalók és fogyasztók, akik már gyerekként beleszoktak az őket körülvevő technológiai megoldások nyújtotta lehetőségek felhasználásába, és természetes számukra mind a mobiltelefonok használata, mind az internet összes szolgáltatásának felhasználása (digitalis benszülöttek). Magyarországon hozzávetőlegesen 1,8 millió fő tartozik ebbe a körbe, akiknek a kétharmada magát technológiailag képzettnek tekinti. Ez a generáció könnyen vált a szolgáltatások között, ha nem elégedett annak rugalmasságával, gyorsaságával, minőségével – és ezeket a tulajdonságokat a digitalizáltsághoz kötik. Egyre fontosabb az ügyfelek igényeinek megértése, ügyfélközpontú szolgáltatások kialakítása.

2. A vállalati működés egyre nagyobb részét támogatjuk már informatikai megoldásokkal, ugyanakkor ezen megoldások a legtöbb cégnél igen hasonlóak, és nem jelent versenyelőnyt a használatuk – figyelmen kívül hagyásuk ugyanakkor kimondottan versenyhátrány. Ehhez képest a diszruptív technológiákat megvalósító innovatív vállalkozások (startupok vagy akár érettebb technológiai cégek projektjei) képesek akár teljesen átalakítani egy iparág működési logikáját. Erre jó példa, hogy csak Magyarországon több, mint 75 Fintech és Insuretech kezdeményezést tartanak nyilván, mely erősen kihat a pénzügyi szektor szolgáltatásaira. A vállalkozások számára kulcsfontosságú az innovatív megoldások keresése és folyamatos beépítése a szolgáltatásokba.

3. Nem elhanyagolható tényező a szabályozói környezet egyre komplexebbé válása sem. A szabályoknak való megfelelés (compliance), illetve az ezekről való beszámolás (reporting) egyre kevésbé megoldható a folyamatok automatizálása, a széles körű adatgyűjtés és feldolgozás nélkül. Emiatt a vállalkozások nem kerülhetik el az adatgyűjtő és feldolgozó rendszerek bevezetését.

Az iparágak átalakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak mindazok a technológiák, melyek a megoldásokat közelebb hozzák a felhasználókhoz, és az üzleti megoldásoknak nagyobb rugalmasságot biztosítanak: felhő technológiák alkalmazása, mobil megoldások, szociális média integráció, illetve egyaránt szolgálja a felhasználók jobb megismerését és kiszolgálását is a big data megoldások alkalmazása. A következő években az informatikai költések meghatározó részét (50-60 százalék) az ezekhez kapcsolódó diszruptív technológiák, a harmadik platform technológiái fogják meghatározni. A versenyelőny biztosítása egyre inkább ezen technológiák felhasználó-központú alkalmazásában rejlik.

Itthon a mobilitás a menő

A hazai felméréseink szerint a "trendi technológiák" közül továbbra is a mobil informatika a legnépszerűbb fejlesztési irány, és a felhő alapú megoldások is egyre szélesebb körben elfogadottak. A big data népszerű irányzata mögött még sok helyen inkább az üzleti intelligencia alkalmazásában történt lemaradások behozása folyik, az IoT jellegű megoldások még inkább csak a kísérletezés fázisában vannak – de az ötletelés elindult.
 

Nagy kérdés a digitális átalakulás során, hogy ez a feladat az üzlet, vagy az informatika feladata, illetve milyen együttműködés szükséges a két terület között?

A versenyben a hangsúly az IT területre kerül, ami jelzi a téma stratégiai fontosságát. A hagyományos stratégiatervezési keretek ugyanakkor nem kezelik jól a digitális átalakulás problémakörét. Az informatikai stratégia feladata hagyományosa az üzleti stratégia megvalósítása, az üzleti területet támogatása az IT lehetőségeivel. A digitális transzformáció ezen túlmutat kiindulópontja, hatóköre és komplexitása szempontjából is, hiszen olyan kérdésekre kell felelnie, mint a "Hogyan kell az üzleti működésnek megváltoznia a digitális világban?" és a "Hogyan alakuljon az üzleti stratégia a digitális eszköztár felhasználásával?"

Így változtak a vélemények változása az IT szerepéről 2009-től

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézet

Ez nem IT-s belügy, hanem az üzlet kreatív ötletei kellenek a technológia felhasználására, de ez nem megy az IT közreműködése nélkül. Ez megmutatkozik abban a trendben is, hogy az elmúlt években egyre inkább innovatív kezdeményezőként tekint az üzlet az IT területre. Az informatika szerepe az innováció irányába tolódik el.

A technológia önmagában nem varázsszer

A technológiák alkalmazása nem garantálja önmagában a sikert. Az innovációs elvárás egyre inkább a felhasználók igények kiszolgáló, a felhasználói problémákat kezelő megoldások irányába tolódik. Az innováció emiatt már nem csak az új technológiák ismeretétől, és azok alkalmazási képességétől függ. Az innovációs folyamatban a technológiafigyelés mellett hangsúlyosan meg kell jeleníteni a valós problémák feltárását is.

Ez a folyamat egyre jobban támogatható – a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézete által is alkalmazott – design thinking / service design megközelítéssel, amely a felhasználói szokások elemzését, és az ehhez kapcsolódó gyors, evolutív megoldások bevezetését állítja a középpontba. De az innováció nem csak a felhasználók megismerését jelenti, hanem szükséges a partnervállalatok tapasztalatainak beépítése is, így végső soron egy egységes innovációs ökoszisztéma kiépítése a hosszabb távú feladat.

A harmadik technológiai platform megoldásai gyorsítják az innovációt, új üzleti modelleket nyitnak meg, ugyanakkor a vállalatok jelentős része nem felkészült a felhasználásukra. Sok IT szervezet sem a lehetőségek feltárására és kihasználására, sem a fejlesztések fenntartására nem lenne képes. Az informatikai vezető szerepe a diszruptív technológiák kihasználása terén egyre nagyobb, ugyanakkor a technológia megszelídítésének és kontrolljának eszközei (EAM, IT4IT, ITIL, COBIT) sem hanyagolhatóak el.
Az IT innovátor szerepe persze nem könnyen kivívható: az operatív kiválóság megteremtése az alap, erre építve lehet a valós üzleti igényeket megérteni és kiszolgálni. Ha ez is sikerül, akkor már az üzlet formálása is lehetséges lesz a technológia eszközeivel.

A szerzőkről

Dr. Fehér Péter: egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének vezetője, a Gazdálkodástudományi kar dékánhelyettese. Kiemelt kutatási területei közé tartozik az IT szerepe és értékteremtő képessége, IT-központú innováció, a design thinking, az IT-kontrolling, az informatikai stratégia és IT-szolgáltatásmenedzsment.

Dr. Szabó Zoltán: egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek Tanszékének vezetője. Kiemelt kutatási területei közé tartozik az informatikai stratégia, a folyamatmenedzsment, az IT-szolgáltatásmenedzsment és az e-kormányzat.