Közel 600 millió dollárt vesztett vagyonából Mark Zuckerberg egyetlen nap alatt. A Facebook alapítójának azért még lesz mit ennie, hiszen a történelmi mélyponton záró részvényam is elengendő arra, hogy csomagjának értéke 10 milliárd felett maradjon.

A tegnapi, több mint 6 százalékos árfolyamesést az okozta, hogy csütörtökön lehetett a korai befektetők egy részének elkezdenie eladni a birtokokban lévő papírokat. A szokásosnál élénkebb napi forgalomban természetesen a kínálat kerekedett felül, és a nap végén 19,87-es árfolyamnál zárult a kereskedés. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 38 dolláros kezdő árszint majdnem a felére esett három hónap alatt.




Lesz ez még így se? ■ A vállalat kapitalizációjára további rizikófaktort jelent, hogy a mostani körben a korai befektetők csak egy kisebb része kapott zöld jelzést. Tegnap alig több mint 270 millió részvénynél oldották fel a kereskedési moratóriumot, miközben az elkövetkező kilenc hónapban újabb és újabb körökben a mostanival együtt bő 1,7 milliárd darab papír "liberalizálódik". Ezek közül a legfajsúlyosabb a nov 14-ei forduló lesz, amikor is közel 800 millió részvényt lehet majd áruba bocsátani.

Igaz, hogy már most óriásit zuhant a részvényárfolyam, de a jó néhány évvel ezelőtt beszálló befektetők és a kompenzációként részvényeket kapó dolgozók esetében is komoly érvek szólnak az eladás mellett. Előbbiek esetében könnyen előfordulhat, hogy a mostani nyomott árszint mellett is korábbi befektetésük sokszorosát kaphatják vissza, míg utóbbiaknak ezzel a feloldással nyílik először lehetőségük arra, hogy ne csak értékpapírok formájában, hanem a bankszámlájuk egyenlegén is megmutatkozzon, mennyire megérte a cégnél dolgozni. Hogy mennyire jó üzlet lehet egy ígéretes startupba az elsők között pénzt önteni, arra a PayPal-alapítója az egyik legjobb példa: Peter Thiel még 2004-ben adott 500 ezer dollárt, és ha most ezen az árfolyamon kiszállna, akkor egymilliárd felett zárna.

Futás a pénz után ■  Ami magát a Facebook jövőjét illeti, meglehetősen ködös a helyzet. Tőzsdére lépése óta első ízben kiadott pénzügyi jelentésében ugyan a várakozásoknál valamivel magasabb bevételről számolt be, ám a tavalyi azonos időszakban elért 240 milliós profithoz képest az utolsó negyedévben 157 millió dollárnyi veszteséget szenvedett el, főként a vezetőknek kifizetett bónuszok miatt. Hogy az esés ellenére még mindig szédítően magas cégértékét megtarthassa vagy növelni tudja, a Facebook folyamatosan próbál újabb forrásokat találni: legutóbb alig néhány napja jelentették be, hogy a felhasználók üzenőfalán is megjelenhetnek majd hirdetésket.

Kérdés, hogy az ehhez hasonló lépések mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, illetve az, hogy a túlzott nyomulásra miként reagál a felhasználói közösség. A Facebook-fáradtság jelei a korai csatlakozók között már egyértelműen megmutatkoznak, azaz a közösségi oldalnak domináns szerepe ellenére is érdemes óvatosan feszíteni a húron.