A lassúság persze viszonylagos. A hagyományos tárolók nyilván megverik sebességben az egyelőre bétás Nearline Storage-ot. De mi a helyzet a felhős tárolókkal?

Mindössze 1 centet kell fizetni gigabájtonként, az adatokhoz pedig 3 másodperces válaszidővel lehet hozzáférni. Megéri? Annak, aki tőzsdei kereskedésre tette fel az életét, ahol ma már – nem kis részben a szuperfejlett informatikával támogatott elemzési és adatfeldolgozási háttér miatt – a milliszekundumok is számítanak, nyilván nem. De nem is ez a Google célja az új felhős tároló szolgáltatásával.

A Google Cloud Storage Nearline részben azonban ötvözi a hagyományos tárolás és a felhős storage-szolgáltatások előnyét. És mindezért csupán 1 cent/gigabájt költséggel kell számolni.

Túl szép lenne ez így

Az ár igaz, ha csak a puszta tárolási költséget nézzük. És igencsak kedvező, főleg úgy, hogy ez redundás tárolást jelent, amivel a Google az adatok biztonságát védi.

Vannak azonban kiegészítő tételek is. Az 1 cent az adat 1 hónapos tárolására vonatkozik. Minden adatra ki kell fizetni legalább 30 nap tárolási időt, még akkor is, ha azt a feltöltéstől számított 30 napon belül azt törli vagy felülírja frissebb adatokkal a felhasználó. Ezzel az a nem titkolt célja a Google-nek, hogy elsősorban biztonsági mentésre és archiválásra vegyék igénybe ezt a szolgáltatást az ügyfelei. Ha valakinek rendszeres használatra van szüksége, akkor használja inkább gigabájtonként 2,6 centért a Standard Storage szolgáltatást.

További költséget jelent – szintén 1 cent gigabájtonként –, ha valaki letölt a tárol adatokból. Ha tehát valaki meggondolatlanul folyamatosan a Cloud Storage Nearline-ból tölt le adatokat, a szapora centekből hamarosan kövér dollárok lesznek.

Nem pénzben, inkább várakozásban jelentkezik – tehát a feladatütemezéseket befolyásolja –, hogy korlátozott az átviteli sebesség, amit Google a lefoglalt tárkapacitás függvényében határoz meg. 1 terabájt tárterülethez a szédítőnek nem nevezhető 4 megabájt/másodperc átviteli sebesség tartozik, 2 terbájthoz 8 és így tovább. Azaz ha a teljes tárterületet kihasználjuk, az ott tárolt adatok letöltéséhez mintegy 3 teljes nap kell függetlenül attól, hogy mekkora tárterületet veszünk igénybe. Ez is azt a célt szolgálja, hogy a felhasználók inkább azokat az adatokat tegyék ide, melyeket ritkán használnak, például biztonsági mentésként tárolnak el.

Még így is versenyképes

A Google megoldása azonban még ezekkel a megkötésekkel is versenyképes, pedig az Amazon Glacier nevű tároló szolgáltatása szintén 30 naponként 1 centért kínál 1 gigabájt tárhelyet. Havonta az átlagosan tárolt adatmennyiség 5 százalékát lehet letölteni ingyenesen, azon túl gigabájtonként 1 centet kell fizetni a letöltésért. És az Amazonnál is van minimálisan fizethető ár, amit 90 nap után kell megfizetni attók függetlenül, hogy meddig foglaltuk le a tárhelyet. És persze vannak további apróságok is, amikért fizetni kell.

A Google szolgáltatása együttműködik az elterjedtebb backup-megoldásokkal, ezért azokból közvetlenül is lehet menteni a Nearline Storage-ba.

Cloud & big data

Biztonsági katasztrófával és kamu statisztikával érkezik a Trumpok okostelefonja

A kommentárok szerint a Trump Mobile T1-es okostelefonja már azzal felülmúlta az előzetes várakozásokat, hogy a jelek szerint tényleg létezik, de a szolgáltató tízszer több megrendelésről számolhatott be a valóságos számokhoz képest.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.