A május eleji indulás óta 5400 kis- és középvállalkozás regisztrált a Modern Vállalkozások Programba. A jelentkezőkből 2500-ról készült audit, közülük 1500-an már meg is kapták a Digitálisan Felkészült Minősítés (DFM) tanúsítványt – sorolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közösen irányított uniós projekt félidős számadásán az eddigi eredményeket Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. (A projekt konzorciumban valósul meg az MKIK koordinálásával, a konzorcium további tagjai az Informatika a Társadalomért Egyesület és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség.)

Aggasztóan nagy az európai átlagtól való eltérés

A program a mikro-, kis- és középvállalkozások informatikai hátterének korszerűsítésére jött létre, a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3.2.1.keretében, célja, hogy segítséget nyújtson a kkv-knak a gazdaság digitalizálásához való igazodásukban, a versenyképességüket fokozó informatikai eszközök, szoftverek vagy módszerek beszerzésében.

Kutatások szerint ugyanis a hazai kkv-k informatikai felkészültsége jelentősen elmarad az európai átlagtól. A hardverpark a vállalkozások jó részénél cserére szorul, nem ritka eset, hogy 10-12 éves számítógépeken folyik a munka. A kkv-k az adatvédelemre sem fordítanak elegendő figyelmet, emiatt veszélyben vannak a vállalati adatok.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára szerint gond, hogy a kkv-k vezetői, döntéshozói hiányos információkkal rendelkeznek az infokommunkiációs megoldásokban rejlő üzleti lehetőségekről. Számos alkalmazott sem rendelkezik a munkájához megfelelő szintű informatikai kompetenciákkal.

Ki kaphat DFM tanúsítványt?

A 2017 nyaráig tartó program célja, hogy legalább háromezer kkv szerezzen DFM tanúsítványt, ami a programgazdák szerint legalább ennyi új üzleti alkalmazás bevezetését is jelentheti.

A mintegy 2 milliárd forint uniós pénzből gazdálkodó projekt keretében 29 fős tanácsadói hálózat méri a vállalkozások informatikai felkészültségét, fejlesztési stratégiát állít össze, majd javaslatot tesz a szükséges digitális eszközök, vagy szolgáltatások beszerzésére.

A programban résztvevő mikro-, kis- és középvállalkozásokat mintegy 200 előminősített informatikai szállító szolgálja ki. A tanúsítvánnyal rendelkező cégek alapból 5 százalékos kedvezményhez jutnak ezáltal, de szállítótól függően az árengedmény elérheti a 20 százalékot is.

Az előzetes igényfelmérés alapján eddig 1000 cég nyilvánította ki azon szándékát, hogy indulni akar a tényleges termék és szolgáltatás beszerzést ugyancsak uniós forrásból támogató hamarosan elinduló GINOP-3.2.2. pályázaton. Ez utóbbi 40 milliárd forintos kerettel gazdálkodhat, amihez hozzátéve az önerőt, a projekt mintegy 100 milliárd forintos üzletet generál az informatikai piacnak.

Az MKIK elnöke fontosnak tartaná, hogy a fejlesztések elsősorban ne hardverbeszerzésekről, hanem szoftverekről is szóljanak. Azt a programgazdák még nem összesítették, hogy az eddig felmért kkv-knak digitális téren jellemzően milyen hiányosságai vannak.

Mi lesz a közép-magyarországi digitálisan korszerűtlen cégekkel?

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos az üzleti szereplők digitalizálása kapcsán beszélt a digitális munkaerő programról is, amiben szerinte nem(csak) a hiányzó informatikusokkal kell foglalkozni, hanem legalább olyan mértékben a 4 millió munkavállaló digitális felkészültségével is, legyenek azok bármilyen ágazatban, bármilyen munkakörben. Elégedetten állapította meg, hogy a 2014-2020 közötti időszakra jutó 8 ezer milliárd forintos uniós fejlesztési forrás zöme, mintegy 5 ezer milliárd forint gazdaságfejlesztési célokat szolgál.

Lapunk kérdésére, hogy mi lesz a programból alapból kihagyott közép-magyarországi régió kis- és középvállalatainak a digitális felkészítésével, az MKIK elnöke az Európai Unióra tolta a felelősséget, mondván az EU ezt a régiót kizárta a támogatható körből, ezen nem tudnak Magyarországon változtatni. Deutsch Tamás szerint viszont vannak még más uniós fejlesztési programok is, amelyek Budapestet és Pest megyét is támogatják, plusz kormányzati forrásokból is kell erre a célra fordítani.