Kínában próbál új piacokat találni a Kürt. A távol-keleti ország piacára lépéséthez egy kínai partnert is talát, az Invest Shenzhent, mellyel ma írtak alá megállapodást.
"Egy ideje már próbálkoztunk azzal, hogy Vietnám és az arab világ után Kínában is megjelenjünk, de az első önálló próbálkozások nem jártak sikerrel. Hallgatnunk kellett a távol-keleti térséget ismerő tanácsadókra, akik célirányos és a helyi erőkre támaszkodó stratégiát javasoltak nekünk" – nyilatkozta a Bitportnak Kmetty József, a Kürt vezérigazgatója, a sencseni befektetés-ösztönző kormányhivatallal kötött megállapodás aláírását követően.
Sencsen Kína high-tech fellegvára
Hozzátette, arra számít, hogy először az egyedi adatmentési technológiájuk kínai "meghonosításához" találnak majd az Invest Shenzhenen keresztül néhány hónap alatt megfelelő kinti üzleti partnert. Az információbiztonsági termékeik piacra viteléhez viszont úgy látja ennél valamivel hosszabb időre lesz szükség, de az már látszik, hogy jó helyen kopogtatnak, mivel ezen a területen megszűnt a korábbi állami monopólium és épp a sencseni övezet kapta meg a felügyeleti jogot az információbiztonsági fejlesztések felett Kínában.
A 16 milliós dél-kelet-kínai város három évtizede döntött úgy, hogy a távol-keleti ország csúcstechnológiai központja lesz, amolyan kínai Szilícium-völgy, ahol a tehetséges fejlesztő cégek mindjárt befektetőket is találnak a továbblépéshez – tudtuk meg Lucas Chentől. Az Invest Shenzhen igazgatója elmondta, a Kürt Zrt. azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy adatmentési technológiája egyedi a világon, de információbiztonsági fejlesztései iránt is komoly érdeklődés várható a kínai piacon.
A piacképes fejlesztésekhez házhoz jön a kockázati tőke is
Sencsen az egykori halászfalu az elmúlt évtizedekben rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül, ami az ottani viszonyokat ismerők szerint elsősorban a helyi önkormányzat innovatív gondolkodásának köszönhető. A térség üzleti lehetőségeket vonzó erejének a növelésére megalakították az Invest Shenzhent, amely részben kormányhivatalként, részben befektetésösztönző vállalkozásként működik. A szóban forgó szervezet egyfajta inkubátorház funkciót is ellát, támogatja a fejlett technológiájú külföldi cégek letelepedését, befektetési tanácsadóként pedig összeköti a start-up vállalkozásokat és technológiákat a befektetőkkel, illetve saját befektetési portfolióval és stratégiával is rendelkezik.
Kiemelt területként kezeljük az informatikai fejlesztéseket és technológiákat – húzta alá Lucas Chen. Az Invest Shenzhen költségvetése akkora, mint Magyarországé, ami jól érzékelteti a hatalmas piac egyik fontos szegmensében rejlő üzleti potenciál nagyságát. A szervezet igazgatója szerint piacképes fejlesztésekkel vállalatmérettől függetlenül mérettethetik meg magukat a magyarországi cégek. Még a startupok is jó eséllyel pályázhatnak. Az induláshoz nincs szükség nagyobb tőkére, a folytatáshoz pedig ott vannak a helyi kockázati befektetők. Fontos, hogy legyen világos termékkoncepció és üzleti terv. Az Invest Shenzhen egy-egy jelentkező esetében akár négy-öt helyi partnert is felkutat, a végső döntés joga a külföldi, ez esetben a magyar vállalkozásé, hogy melyiküket választja, legyen szó befektetőről vagy egyéb üzleti partnerről.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?