Információt kaptam egy chatbottól, amely mögött valójában emberek dolgoztak azon, hogy számomra úgy tűnjön, mintha a chatbot mesterséges intelligenciával működő eszközként imitálná, hogy emberként képes válaszolni a kérdésemre – szemléltette valaki egy a jövő technológiáival foglalkozó előadáson, hogy mire is képes ma a mesterséges intelligenciára épülő chatbot a gyakorlatban. Bár a helyzet sokkal összetettebb, a mondat jól kifejezi azt, hogy sok a kérdőjel a területtel kapcsolatban.
Újabb csodafegyver a növekedésre
Kétségtelen ugyanakkor, hogy ma a mesterséges intelligenciára hajlamosak vagyunk olyan csodafegyverként tekinteni, mint a blockchainre, amely kezdetben a bitcoin főkönyveként funkcionált. Ma már viszont az ellátásilánc-menedzsmenttől a nemzetközi kereskedelmen, a tőzsdén és az okosszerződéseken át az insurtech megoldásokig vagy a személyek közötti közvetlen fizetési rendszerekig szinte bárhol felhasználhatónak vélik. A valóság meg az, hogy a technológia egyelőre közel sem alkalmas erre, például – mint azt a terület egy szakértője állította – nem alkalmas olyan mennyiségű tranzakció kezelésére, mint amit a MasterCard rendszerének globálisan kell kezelnie.
A kutatások azonban folynak, és ha a jó felhasználási esetekből még meglehetősen kevés is van – a Google AlphaGo-ját, bár impresszív, egyelőre nem sorolhatjuk ide –, az könnyen belátható, hogy aki nem startol rá időben a területre, nagyon lemaradhat, mert lassabban és rosszabb hatékonysággal találja meg a vevőjét, mert kevesebbet tud róla, mint a konkurencia.
A távlatokkal kapcsolatban az IDC egy a Huawei támogatta elemzésében óvatosan fogalmaz: szerintük kábé tíz év kell például például ahhoz, hogy megoldják annak a hatalmas információtömegeknek a strukturált, biztonságos feldolgozását és tárolását, amelyet a különböző eszközök, például mobilok a felhasználói viselkedés megfigyelésekor vagy a környezeti elemek vizsgálatakor halmoznak fel.
Nő, mintha húznák...
A piackutatók szerint a terület nő, mintha húznák. Az IDC egy szeptember végén kiadott jelentése szerint 2021-ben már közel 58 milliárd dollárt költenek a vállalatok globálisan különböző kognitív és mesterségesintelligencia-megoldásokra. És itt a piackutató a mostani növekedéshez képest óvatos is volt a piac bővülési ütemével: éves átlagban (CAGR) 50 százalékot jósolnak, miközben az idei kiadások ugyanis a tavalyihoz képest közel 60 százalékkal lesznek magasabbak. (Értelemszerűen a piac fejlettebb szintjén és magasabb bázisnál a növekedési ütem lassulásával is számolni kell.)
Arra egyébként az IDC is felhívja a figyelmet, hogy a technológia jelenleg is létező alkalmazásai nagyon is iparágspecifikusak (például az egészségügy), de vannak olyanok is – a bevezetőben említett chatbotok például – melyek bármely iparágban bevethetők az ügyfélszolgálat automatizálására.
Jelenleg a kiskereskedelemben és a bankszektorban használják a legtöbb kognitív és mesterségesintelligencia-megoldást. Ez a két ágazat költései adják az idei teljes piac több mint negyedét, a 12 milliárd dollárból közel 3,5 milliárdot. A felhasználási területekből pedig a chatbotok (1,5 milliárd), az orvosi diagnosztika és gyógykezelés (1,1 milliárd) a legnagyobb.
Leveszi a döntés terhét
Az már most is látszik, hogy mesterséges intelligencia az élet minden területén megjelenik majd. Értékesít (chatbot), vezeti az autónkat, ami már nem is a miénk (autonóm járművek), elfoglalja a gyártóüzemeket (öntanuló robotok), diagnosztizálja a betegségeinket (diagnosztikai rendszerek, például a Watson) és így tovább.
A legáltalánosabb – és mindenki által elérhető – helye azonban az okostelefon lesz, állítja az IDC. 2021-ig 8,1 milliárd okostelefont szállítanak le a gyártók világszerte. Ezek többsége már olyan eszköz lesz, amely képes megjósolni a felhasználó következő lépését. És cselekedni is fog helyette – állítják a kutatók, ami ugyan elsőre meredek tűnhet, de könnyen elképzelhető. Például érzékeli, hogy felszállunk a tömegközlekedési eszközre, és kiszálláskor automatikusan fizeti a használatarányos viteldíjat.
Ehhez szükség lesz a zökkenőmentes együttműködésre a felhőben futó, és az adatok nagy tömegét kezelő mesterséges intelligencia és a készülékben futó AI között. A készülékben lévő AI chipnek csak az a feladata, hogy alkalmazza azt, amit a felhős AI algoritmus megtanult.
Így a készülékek akár a különböző forrásból érkező információk komplex értelmezésére és a felhasználó nevében való cselekvésre is képesek lehetnek. Megértik az ember kognitív, motoros és kommunikációs képességeit, illetve előre tervezhető cselekvési módokat modelleznek a környezeti tényezőkre, szituációkra adott emberi reakciók függvényében. A telefonok alkalmas lesznek akár orvosi diagnosztikára és az egészségügyi állapot nyomon követésére – természetesen az adatok automatikus továbbításával.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak