Pocket Points, így hívják azt az alkalmazást, ami alig egy év alatt dollármilliomost csinált két amerikai fiatalból. Az ötletet ma már nagy tengerentúli kereskedelmi láncok, a Pizza Hut és a Starbucks is díjazzák a maguk módján, miközben az ottani oktatási rendszer is fellélegezhet, a diákok saját jószántukból hanyagolják okostelefonjukat a tanítási idő alatt.
Kell a megfelelő motiváció
Magyarországon is régóta téma, hogyan lehetne elérni, hogy a diákok az órák alatt ne a mobiljukat babrálják, cseteljenek, facebookozzanak, hanem a tanárra figyeljenek. Meg is született rá egy rém egyszerű, úgy is mondhatnánk fapados megoldás, ami napokig téma volt a hazai médiában. Az egyik oktató bevitt az iskolába egy sokrekeszes fadobozt, a diákok ebbe rakták a tanóra idejére a mobiljukat.
Ennél digitálisabb ötletet talált ki a problémára Mitch Gardner és Rob Richardson. A két amerikai fiatal 2014-ben együtt tanult az észak-kaliforniai Chico egyetemvárosában. Közülük főként Richardsont mint informatikai "őstehetséget", foglalkoztatta a kérdés, de abban mindketten egyetértettek, hogy ha már a technológia hozta létre a mobilfüggőséget, a technológiának is kell rá megtalálni az ellenszert. Ebből született a saját fejlesztésű pontgyűjtő alkalmazás, amely kellő motivációt teremt a diákoknak arra, hogy tanítási idő alatt inkább hanyagolják a mobiljukat.
A megoldáshoz a Pocket Points alkalmazáson kívül szükség van még egy úgynevezett geo-fencingre, vagyis az oktatási intézményt körül vevő GPS alapú virtuális kerítésre. Amint a hallgató belép a campus, vagy az iskola területére az app automatikusan lezárja a mobilját mindaddig, amíg ott tartózkodik. A lokkolástól számítva viszont az alkalmazás elindítja a jutalompontok gyűjtését, amit aztán a jó példával előljáró diák a helyi kereskedőknél válthat be, mondjuk pizzára, kávéra, édességre.
A feltalálók elsőként a saját campusukban kezdték el a tesztelést, néhány hét alatt az ottani diákok harmada vált rendes pontgyűjtővé. Aztán egy jóval nagyobb egyetemvárosban folytatták Pennsylvaniában, ahol hasonlóan pozitív volt a hallgatók reakciója – idézte fel Gardner a sikersztori indulását a Business Insidernek adott intrjújában.
Az ötletet egy sikeres startup karolta fel
A helyi újság is írt a történetükről, erre figyelt fel egy ugyancsak helyi, de már befutott chicói startup, a Build.com vezetője. Neki annyira megtetszett az ötlet, hogy pénzt adott a fiataloknak az induláshoz, egyben felvállalta a mentorálásukat is. Ezzel a befektetéssel állhatott pályára a vállalkozás, aminek az appját ma már mintegy száz amerikai iskola 500 ezer hallgatója használja. Az alkalmazás elfogadottsági szintje is emelkedett, megközelíti az 50 százalékot.
A Pocket Pointshoz azóta 1200 kereskedő csatlakozott, köztük olyan ismert nevek, mint a Pizza Hut, vagy a Starbucks, valamint néhány webáruház is. Ezek a partnerek a biztosított kedvezményekért cserébe hirdetési felülethez és potenciális új vásárlókhoz jutnak.
Mindeközben a fiatalok újabb befektetési köre 1,5 millió dolláros extra tőkét fialt, a vállalkozás ma már 20 főt tart el teljes munkaidőben. A startup néhány hónap leforgása alatt havi ötszámjegyű bevételre tett szert, és a forgalom nagyjából minden hónapban megduplázódik, bár még nem érték el a nyereségességi szintet. Az üzleti modell részeként január óta hirdetési díjat és társulási díjat kérnek a rendszerhez csatlakozó vállalkozóktól.
A Pocket Pointsszal a tanulmányaikat felfüggesztő alapítóknak ma már igazán nagyszabású terveik vannak: első körben az USA-n belül szeretnék elérni, hogy minden ottani diák csatlakozzon, majd utána jöhet a világ meghódítása is.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak