Az elmúlt évezred végén az informatikai piacra komoly hatást gyakorolt az ezredfordulótól való félelem. Minden informatikai gyártó igyekezett felkészíteni a rendszereit – és persze ebből sok bevételt is kasszírozott –, hogy az ezredfordulós váltás ne okozzon fennakadást a rendszereiben. Most egy másik időszámítási probléma körül pörög az IT-világ: a szökőmásodperctől rettegnek a pénzügyi informatikai rendszerek üzemeltetői.

Az ezredfordulón elsősorban az okozta a problémát, hogy az ezredforduló előtt a számítógépes rendszerek hagyományosan két számmal jelölték a dátumban az évet. Például az 1999. 06. 29. a rendszerekben csupán hat karakter volt: 99.06.29. Ezzel a szisztémával viszont 2000-ben ugyanez a nap így nézne ki: 00.06.29., amit a rendszerek korábbi dátumnak értelmeznének, mint az egy évvel korábbi dátumot. Akkor a váltás lényegében zökkenőmentesen lezajlott.

Gyorsuló világ

Most viszont mindössze 1 másodpercről van szó. Csakhogy milyen másodpercről!

A szökőmásodperc problémája azóta létezik, hogy az egyezményes koordinált világidőt (UTC) az atomórákhoz igazították. A Föld forgása ugyanis folyamatosa lassul, így a csillagászati idő és az atomórák mutatta idő eltér egymástól. Ennek kiigazítására vezették be 1972-ben a szökőmásodpercet, amellyel néhány évente korrigálják az UTC-t.

Létezik ugyan a Network Time Protocol, amely számítógépes rendszerek óráinak szinkronizálására szolgál, ám ez csupán az egyezményes koordinált világidőt szolgáltatja. Számol a szökőmásodperccel, de csak annyiban, hogy amikor szökőmásodpercet kell számítani, a hálózati idő protokoll felfüggeszti magát, és az időskálája eltolódik 1 másodperccel.

Az ITC és a csillagászati idő összehangolására, azaz a szökőmásodperc beiktatására rögzítetten június 30-án vagy december 31-én kerülhet sor. A szökőmásodperc tehát nem új jelenség, arra fel is lehet készülni. Amúgy nem is szokott súlyosabb fennakadást okozni a kritikus rendszerekben. A különösen veszélyeztetett területeken, például a repülésirányítási rendszerekben, már megvan a kezelés technikája (egy repülőgép másodpercenként átlagosan 250 m távolságot tesz meg, egy kihagyott másodperc tehát akár katasztrófát is okozhatna).

Nem minden tökéletes

De hiába tudja mindenki 1972. óta, hogy időnként jön a szökőmásodperc, mégis rendre okoz fennakadásokat az informatikai rendszerekben. Három éve, az utolsó szökőmásodperces évben például több jelentős oldal működésében is okozott kisebb-nagyobb fennakadásokat, többek között az Amazon webáruháza és a LinkedIn is akadozott egy ideig, a Reddit pedig vagy másfél óráig volt elérhetetlen. Jellemzően a linuxos és javás rendszerekkel akadtak gondok, de a MySQL-t sem úszta meg.

A szoftverekben egyébként jellemzően az időzítéseknél okozhat problémát a szökőmásodperc – magyarázta a Bitportnak Scheidler Balázs, a Balabit fejlesztési vezetője. Ha ugyanis az időzített folyamat pont arra az időpillanatra esik, amikor a szökőmásodperc bekövetkezik, a folyamat vagy előbb fut le, vagy esetleg egyáltalán nem hajtódik végre.

A szökőmásodperc kezelésére egyébként háromféle módszert szoktak alkalmazni a szoftverekben – mondta Scheidler. Vagy beszúrnak egy másodpercet, így az 59. másodperc után lesz egy 60. is, vagy visszaléptetik az időt egy másodperccel, és kétszer lesz 59. másodperc. Vannak rendszerek, amelyek az egy másodpercet elosztják a napon belül, és lényegében lecsúsztatják.

Kifejezetten biztonsági problémát nem okoz a plusz másodperc beiktatása, mert ha valaki nem készül fel rá, az csupán azt jelenti, hogy rosszul jár a rendszerórája. Ugyanakkor az üzletmenet-folytonosságban okozhat fennakadásokat – hangsúlyozta Scheidler Balázs.

Money is first

A legkiélezettebb helyzetet a pénzügyi világban tudja okozni. Mint azt a Bloomberg a témának szentelt cikkében összegyűjtötte, manapság 1 másodperc alatt óriási összegek forognak a világ tőzsdéin. Az USA tőzsdéin kb. 1,4 millió megbízási üzenetet küldenek másodpercenként, és világszinten sokmilliárd dollár a tőzsdei forgalom ugyanennyi idő alatt. Tehát valóban nagy a tét.

Az egy ideje egyre nagyobb szerepet kapó nagyfrekvenciás kereskedésben ráadásul már nem a másodpercek, hanem az ezredmásodpercek számítanak. És ebben a csúcstechnológiával támogatott kereskedési formában óriási szerepe van annak, hogy az informatikai rendszerek órája valóban szinkron működjön.

A cégek egy része – már amelyik megteheti – úgy hidalja át a problémát, hogy például leáll, és akkorra időzíti a karbantartást. A tőzsde azonban nem ez a hely. A mostani szökőmásodpercet különösen az teszi nehézzé, hogy a korrekció hétköznapra esik, ráadásul pont akkorra, amikor a távol-keleti tőzsdék nyitnak.

A tőzsdék mindenesetre készülnek. Az amerikaiak – beleértve a New York-it és a Nasdaq-ot – azzal próbálják csökkenteni a kockázatot, hogy a rendes menetrendnél pár perccel korábban zárják a kereskedést. Az informatikai rendszereikben pedig jellemzően a Scheidler Balázs által lecsúsztatásnak nevezett módszert alkalmazzák.

De azt, hogy mi fog történni, és hogy valóban zökkenőmentesen lezajlik-e a szökőmásodperc átvezetése a rendszereken, egyelőre nem lehet tudni. Erre utalt a világ harmadik legnagyobb tőzsdéje, a Japan Exchange Group kereskedelmi rendszereiért felelős Hiroki Kawai is, amikor azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy az egyes rendszerek olyan szinten vannak összekapcsolva, hogy egyre nehezebb megjósolni egy ilyen esemény hatását.